1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Feniczy Ignác - Dr. Fenyő Miksa

139 Dr Feniczy Ignác (Sásd, egységespárt) 1873-ban született Baranyajenőn. Katolikus, nős, volt főszolgabíró. Iskoláit a kaposvári állami főgimnáziumban és a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen végezte. 1894-ben lépett Baranya vármegye szolgálatába. 1908 óta a sásdi, majd a pécsi járásban volt főszolgabíró 1929 március l-ig. Mint főszolgabírót a szerb megszállás alatt állásából elmozdították, rendőri felügyelet alá helyezték, több alkalommal letartóztatták, elzárták, sőt 1920 szeptember havában elfogták és tizenkét botütést mértek a talpára, tizenkettőt pedig testére. A kommunisták több hétig elzárták és csak a Pécsett idéző francia és angol megbízottak közbelépésére engedték szabadon Baranya vármegye törvényhatóságának bizottsági tagja, a Revíziós Ligának választmányi tagja. 1929 március 3-án időközi választáson egységespárti programmal egyhangúlag a sásdi kerület képviselőjévé választották. A képviselőházban főleg közigazgatási, községi és gazdasági ügyekkel foglalkozott, többízben felszólalt a belügyi tárca költségvetési tárgyalásánál s nagy beszédet mondott az iparfejlesztési törvényjavaslat tárgyalása során. Most is régi kéWilete választotta meg nagy szótöbbséggel két ellenjelölttel szemben. Közigazgatási, mezőgazdasági, községi és ipari kérdésekkel kíván foglalkozni. Tagja a közigazgatási és a közjogi bizottságnak. Dr Fenyő Miksa (Nagykapos, pártonkívüli) %: 1877-ben született Mélykúton, Bácsbodrog* vármegyében. Katolikus, nős, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója. A budapesti tudományegyetemen szerezte meg a jogi és államtudományi doktorátust, azután ügyvédi vizsgát tett. 1903-ban a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségéhez került, ahol Hegedűs Lóránd és Gratz Gusztáv mellett titkári minőségben dolgozott. Amikor Gratz Gusztávot külügyminisztériumi osztályfőnökké nevezték ki, a szövetség ügyvezető igazgatója lett. Vezető szerepe volt a magyar gyáriparnak a háború utáni időre eső fejlődésében. Amellett, hogy a gazdasági életben vezető szerepet vitt, mindenkor részitvett a politikai életben is. Amikor Hadik János gróf 1918 őszén, Wekerle Sándor lemondása után kormányt alakított, őreá bízta a kereskedelemügyi tárcát, a Hadik-