1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Festetics Sándor

140 kormány azonban kénytelen volt másnap lemondani, mert a forra­dalom a kormányt Károlyi Mihály gróf kezére juttatta. A forrada­lom idején tevékeny munkát fejtett ki a Károlyi-kormánnyal szem­ben álló elemek megszervezésében. Neve ismeretes irodalmi munkás­sága alapján is, amelyet az új magyar irodalom, főként Ady Endre érvényesítése körül a Nyugatban fejtett ki. Publicisztikai tevékeny­sége is széleskörű, a szaklapok és napilapok hasábjain sűrűn jelennek meg politikai és gazdasági vonatkozású cikkei. A revíziós mozgalom­nak egyik kezdeményezője és tevékeny részese. Tagja az Országos Ipartanács állandó bizottságának, a Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt. igazgatóságának, a Magyar Gazdaságkutató Intézet Egyesületnek. Elsőízben tagja a törvényhozásnak. A múlt országgyűlés idején, idő­közi választás során pártonkívüli programmal jelöltséget vállalt a tokaji kerületben, de erős választási küzdelem után kisebbségben maradt. Most a nagykaposi kerület pártonkívüli programmal egy­hangú mandátumhoz juttatta. Tagja a pénzügyi bizottságnak. Gróf Festetics Sándor (Enying, egységespárt) 1882-ben született Dégen. Római kato­likus, nős, nagybirtokos, volt honvédelmi miniszter. Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, majd letette a diplomáciai vizsgát, s hosszú időn át Európa legtöbb államában s Oroszország­ban is diplomáciai szolgálatot teljesített. A háború kitörésekor bevonult s az összeom­lásig az orosz és az olasz harctéren teljesí­tett szolgálatot. Vitéz magatartásáért a III. osztályú vaskorona renddel tüntették ki s még több kitüntetést kapott. Német, francia és angol nyelven beszél. A háborúból visszatérve, birtokára ment gazdálkodni és sokat fáradozott a mezőgazdasági élet megszervezésén, ő alapí­totta a Mezőföldi Gazdaszövetséget, amelynek ma is elnöke. Bö­hönye község díszpolgára. A politikai életben a régi időben is aktív szerepet játszott, a főrendiháznak örökös jogú tagja volt. 1918 december 30-án, gróf Károlyi Gyula kormányában honvédelmi miniszter lett, de alig három hétig töltötte be e tisztet. 1919 január 18-án átadta helyét Böhm Vilmosnak s visszavonulva a politikai élet­től, teljesen gazdaságának élt. Tagja a Nemzeti Kaszinónak, a Park Klubnak, a Királyi Magyar Automobil Klubnak s még több társadalmi és sport egyesületnek. Az országgyűlési választások során Enyingen lépett fel, amely nagy szótöbbséggel, egységespárti programmal választotta meg képviselőjének. Tagja a véderő- és a naplóbíráló bizottságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom