1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Endre Zsigmond

124 képviselővé történt megválasztásáig. Tehetségével, széleskörű műveltségével csakhamar tekintélyt szerzett magának a nemzetgyűlésben is, ahol a dorozsmai kerületet képviselte, amely egységespárti programmal választotta meg időközi választás során. Gömbös Gyulával ő is kilépett az egységespártból s egyik legélesebb ellenzéke lett a kormánynak. Az első országgyűlési választások során kisebbségben maradt, ekkor egyideig visszavonult a közélettől, mindaddig, míg bele nem kapcsolódott a revíziós mozgalomba. Mint a Revíziós Liga ügyvezető elnöke, Herczeg Ferenc mellett fáradhatatlan munkásságot fejtett iki, a magyar igazság érdekében s többízben járt külföldön is. A Revíziós Liga megbízásából Északamerikában hosszabb körúton volt, amelynek során a nagyobb városokban nagysikerű előadássorozatban ismertette Magyarországnak háború utáni helyzetét s a békeszerződés igazságtalanságait. Előadássorozatával sokban hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai közvéleményben kedvező hangulat alakult ki Magyarország mellett. Többízben járt Londonban is és ismételten volt látogatóban Rothermere lordnál. Az általános választások során Miskolcon keresztény ellenzéki programmal lépett fel s több mint ezer szótöbbséggel győzött a kormány jelöltjével szemben. A választások után csatlakozott a független kisgazdapárthoz, amelynek Gaál Gaszton mellett egyik vezető tagja. Tagja a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint a külügyi bizottságnak. Dr Endre Zsigmond (Gödöllő, egységespárt) 1865-ben született Kiskunfélegyházán. Katolikus, nős, földbirtokos, nyugalmazott főszolgabíró. Középiskoláinak elvégzése után a jogot Budapesten és Kolozsvárott hallgatta és itt avatták jogi és államtudományi doktorrá. Tagja Pest vármegye törvényhatósági bizottságának és Kiskunfélegyháza községi képviselőtestületének. 1906-ban résztvett a nemzeti ellenállásban (Rudnay Béla kormánybiztos-főispán ellen) és nyugdíj nélkül mondott le állásáról. A Károlyi-forradalom idején azonnal elhagyta főszolgabírói állását és így a Kis-Kún-, Nagy-Kun-, mint a Jászközségek felszólítására ellenforradalmi megbízatással a Kúnszövetség vezérévé választották és ilyen minőségben az ellenforradalom szervezésében nemcsak résztvett, hanem azt irányította, mindaddig míg a kommunisták túszként el nem hurcolták. Csak közvetlenül a kommunizmus bukása előtt szabadult ki. Része volt a nyugatmagyarorszagi felkelésben. Hazafisága a felkelők sorába vitte és hosszabb ideig ott küzdött fiával együtt az első tűzvonalban. Számos társadalmi és gazdasági egyesületnek tagja. Tiszteletbeli tagja a Társadalmi Egyesületek Szövetségé-