1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Erdélyi Aladár

125 nek. A nemzetgyűlésbe Kiskúnmajsa küldötte be egységespárti programmal, országgyűlési képviselővé Gödöllőn választották meg egyhangúan. Most régi kerülete küldötte az országgyűlésbe több mint négyezer szótöbbséggel agrárpárti jelölttel szemben. Tagja a közigazgatási és a zárszámadásvizsgáló bizottságnak. Dr Erdélyi Aladár (Cegléd, egységespárt) 1880-ban született Tótszerdahelyen, Zala vármegyében. Római katolikus, nős, földbirtokos. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Az ügyvédi oklevél megszerzése után egyideig ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1915 márciusában bevonult s az összeomlásig harctéri szolgálatot teljesített. Résztvett a Toporouc-Rarance melletti s az azt követő összes bukovinai harcokban s több kitüntetést szerzett. Az összeomlás után tolnamegyei birtokára ment gazdálkodni, de emellett behatóan foglalkozott a jogtudományokkal. A Magyar Tudományos Akadémia a „Régi magyar családi hitbizományok és jogai" című kétkötetes művét a Sztrókay-díjjal jutalmazta s e munkája alapján a pozsonyi egyetem magántanárrá habilitálta. A pozsonyi egyetem jogi fakultása a háború után meghívta az egyházjogi tanszékre, amelyet azonban a forradalmak miatt el nem foglalhatott. Tagja Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának és Paks képviselőtestületének. Megyéje életében régóta tevékeny szerepet visz s igen népszerű. Ennek tulajdonítható, hogy a kommün alatt, jóllehet letartóztatták, semmi bántódása nem volt. ö szervezte meg megyéjében a kisgazdapártot s 1920-ban fellépett Pakson kisgazdapárti programmal, de kisebbségben maradt. Az első nemzetgyűlésbe küldötte be 1922-ben a paksi kerület, ő volt a legtöbb földművelésügyi javaslat előadója. A bizottságokban is értékes munkásságot fejtett ki. 1926-ban az első országgyűlési választások során régi kerülete újból megválasztotta és Cegléden is mandátumot kapott. Mint Cegléd képviselője foglalt helyet a képviselőházban s gyakran szólalt fel a tárgyalások során. Egyik vezető tagja az agrár képviselők csoportjának. Jóllehet a kormánypárti padokon foglalt helyet, nem egyszer mondott erős bírálatot a kormányzat pénzügyi és adó-politikájáról. Tagja volt az Országos Takarékossági Bizottságnak. 1931-ben a szegedi egyetem a perjogi tanszékre hívta meg. A meghívást elfogadta. Tagja az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanácsnak, az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanácsnak, tagja a Szent István-Akadémiának. Régi kerülete választotta meg újból, több mint 3000 szótöbbséggel, pártonkívüli jelölttel szemben. Tagja a földmüvelésügyi, az igazságügyi, a közoktatásügyi és a pénzügyi bizottságnak.