1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Eckhardt Tibor

123 érdemkeresztjével tüntette ki. Ügyvezető elnöke az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak, elnöke a Budai Katolikus Körnek. Minisztere őszinte barátságával tüntette ki. Vass József halála után, amely mélyen megrendítette, beadta lemondását. A kormányzó lemondását elfogadta s négy évi államtitkári működés után legfelsőbb elismerésének kifejezésével állásától felmentette. Régi választókerülete, Veszprém küldötte ismét az országgyűlésbe Rainprecht Antallal szemben, mintegy háromezer szótöbbséggel. Tagja a közgazdasági és közlekedésügyi, és a társadalompolitikai bizottságnak. Dr Eckhardt Tibor (Miskolc, független kisgazdapárt) 1888-ban született Makón. Római katolikus, nős, miniszteri tanácsos, a miniszterelnökség sajtóosztályának volt vezetője. A középiskola elvégzése után a berlini, párisi és budapesti tudományegyetemek jogi fakultásának hallgatója volt s 1908-ban tette le Budapesten az államtudományi doktorátust. A közigazgatás szolgálatába lépett. 1908-ban Makón tiszteletbeli szolgabíró lett, majd pár hétre rá kinevezték a belügyminisztériumba segédfogalmazónak, azonban mint főispáni titkár, továbbra is Csanád vármegyében maradt. 1913-ban a belügyminisztériumba rendelték, ahol a háború kitöréséig a vármegyei osztályban teljesített szolgálatot. A háború kitörésekor Betegh Miklós erdélyi kormánybiztos mellé osztották be szolgálattételre, a kormánybiztosság megszűnése után pedig, 1916-ban Torda-Aranyos vármegye alsójárai járásának főszolgabírájává választották meg. Ezt az állását mindaddig betöltötte, míg a románok Erdélyt meg nem szállották. A forradalom kitörésekor a rend fentartására karhatalmat szervezett, s mint ennek parancsnokába havasi román lázadókkal szemben két hónapon át védte a magyar vidékeket. A románok elfogatóparancsot adtak ki ellene, s ezért menekülnie kellett. Aradra ment, ahol később az első ellenforradalmi alakulásban, mint Károlyi Gyula gróf miniszterelnök sajtófőnöke és a miniszterelnökség elnöki osztályvezetője működött. Az ellenforradalmi kormánnyal együtt került Szegedre, ahol Károlyi Gyula gróf lemondása után a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetését vette át. A kommün bukása után a siófoki vezérkarhoz került s ott a külpolitikai osztály vezetője lett, majd amikor a fővezérség bevonult Budapestre, ismét a külügyminisztériumba került, mint sajtófőnök. Teleki Pál gróf miniszterelnöksége idején került át a miniszterelnökségre miniszteri osztálytanácsosi rangban, s a miniszterelnökség sajtóosztályát vezette, később, már mint miniszteri tanácsos egészen