1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.
Felsőház tagjai - XI. Élethossziglan kinevezett tagok - egerszegi Egry Aurél dr.
EGERSZEGI EGRY AURÉL DR, 1874 február 13-án Budapesten született. Gimnáziumi tanulmányait Budapesten a piarista gimnáziumban, a jogot a budapesti egyetemen elvégezvén, jogi doktorátust tett. 1897-ben tett ügyvédi vizsgát s Budapesten nyitott ügyvédi irodát. Eveken át vett részt az Ügyvédi Kamara belső életében s tagja volt az ügyvédi vizsgabizottságnak. A jogi szákirodalom terén is elismerésreméltó tevékenységet fejtett ki. Különösen a részvénytársasági jog körébe tartozó tanulmányai és értekezései láttak napvilágot. Alapos készültsége és nagy jogi tudása annyira felkeltették a Tisza-kormány figyelmét, hogy érdemei elismeréséül 1914-ben udv. tanácsosi méltóságot kapott. A világháború folyamán egészen az összeomlásig úgyszólván minden gazdasági jogalkotásban mértékadó szerepet játszott. Többek közt a háborús gazdasági szervek, u. m. a fémközpont, hadítermény, sőt a Pénzintézeti Központ létrehozatalára az ő szakavatottsága döntő befolyással volt. Ez intézetek jogi szervezeteit ő készitette. Ezen nagyszabású munkássága jutalmául Őfelsége I Ferenc József 1916 őszén nemesi rangra emelte. A társadalmi életben is szerepet visz, annak közkedvelt tagja. A Károlyi-forradalom idején visszavonult a közélet teréről, majd Wienbe menekült, ahol Bethlen István gróf bizalmas környezetéhez tartozott. 1919 őszén jött vissza s azóta a Pénzintézeti Központ jogtanácsosa, a Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tagja s egyébként is közgazdasági és pénzügyi téren vezető szerepet tölt be. A trianoni békeszerződés előmunkálataiban, majd annak végrehajtása körüli nagyszabású jogi munkában erősen kivette részét, e szerepében a külügyminisztériummal állandóan együtt dolgozott. A felbecsülhetetlen kulturális értékű Ipolyi-hagyatéknak a románoktól való visszaszerzése tulnyomóla? az ő érdemének tudható be. A legutóbbi (1926 decemberi) ma£ ír—román vegyes döntőbírósági tárgyalások során elért kedcző eredmény az ő személyes közreműködésének is köszönhető. 1927 január 22-én a kormányzó a felsőház tagjává nevezte ki. 148