1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - XI. Élethossziglan kinevezett tagok - nagyernyei Ernei Károly - alsóviszokai Gerlóczy Zsigmond dr.

NAGYERNYEI ERNEI KÁROLY. Budapesten született 1874 február 13-án. Tanulmányai befejezése után a Pesti Hazai Első Takarékpénztár szolgálatába lépett s ott fokról-fokra haladva Walder Gyulának 1924 október 16-án bekövetkezett halála után ezen intézet vezérigazgatója lett A Hazai Bank, a Nasici Tanningyár, a Fővárosi Serfőző, a Budapest Fővárosi Közlekedési R.-T., a Hangya Szövetkezet életében tevékeny szerepet visz s érdemeiért 1922-ben megkapta kincstári főtanácsosi cimet. 1927 január 22-én a felsőház tagjává neveztetett ki. ALSÓVISZOKAI GERLÓCZY ZSIGMOND DR. Budapesten született 1863 június 25-én. Gimnáziumi tanulmányait a bpesti piarista-gimnáziumban végezte, azután a bpesti egyetem orvoskarán hallgatott előadásokat. 1887-ben avatták doktorrá s a középiskolai egészségtani tanári s iskolaorvosi oklevelet szerzett. Több helyen szerzett orvosi gyakorlatot, tanulmányozta a fertőtlenítő eljárásokat. 1890-ben a budapesti Rókuskórház fertőző osztályába orvossá neveztetett ki. Ekkor már az orvosi szakirodalomban is múltra tekinthetett vissza. 1888-ban ,,A fertőtlenitésről" két munkát is adott ki, 1889-ben „A typhusos lakások fertőtlenitése" cimen jelent meg egy tanulmánya. 1890-től 1894-ig a Rókus-korházban működött mint főorvos s az 1892-iki kolerajárvány idején már rendkivüli agilitással dolgozott. Egészségtani tankönyveken kivül 1890-ben „Védekezésünk a fertőző betegségekkel szemben", 1891-ben „Budapest fürdői és ásványvizei", 1893-ban ,.A Szt. Rókus-kórház fertőző osztályán feküdt kolerabetegeken tett észleleteim" cimen jelentek meg munkái. Nagy szerepet vitt a Budapesti Orvosegyesület s Közkórházi Orvostársulat életében is. 1894-ben a fertőző betegek uj kórházában, a Szt. László-kórházban főorvossá neveztetett ki. 1898-ban a budapesti egyetem magántanára lett a heveny s fertőző betegségek kór- és gyógy tanából. 1912-ben egyetemi rendkivüli tanári cimet kapott. Egyúttal 1901 óta a Műegyetemen is tanár, előadási tárgyköre itt: „építési egészségtan." Nagy tevékenységet fejtett ki a Közkórházi Orvostársulat életében, de főképen az ..Országos Közegészségügyi Egyesületiben, melynek éveken 149