1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - IX. Törvényhatóságok - a) Városok választottjai - galgóci Schober Béla dr. - szentpéteri Kun Béla dr.

BAJA: GALGÓCI SCHOBER BÉLA DR. 1867 március 1-én Budapesten született mint S. Albert államvasuti igazgató és kiváló szakíró fia. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Budapesten végezte, majd ügyvédi oklevelet szerzett. Kora ifjúsága óta a pénzügyi élet katonája, mint fővárosi ügyvéd különböző pénzintézeteknek, igy a Kisbirtokosok Orsz. Földhitelintézetének jogtanácsosa volt. 1893-ban a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankjának kötelékébe lépett mint jogtanácsos, majd igazgató-helyettes lett. 1895-ben alapította a Magyar Agrár- és Járadékbankot, melynek Hieronymival igazgatója később vezérigazgatója volt. Ezen bank révén kapcsolódott bele Bács-Bodrogmegye gazdasági életébe. Lányi Mórral résztvett a Zombori Agrártakarékpénztár alapításában. Sokáig lakott Zomborban s ott nagy bankpraxisra tett szert. A Hőlak— nemsó—lednícrónai, valamint az oravica—németbogsán—resicabányai helyiérdekű vasút igazgatóságának éveken át tagja volt. Mikor az állami jegyintézet létesült, a szeivezett főtanácsnak tagjává nevezték ki. 1920-ban pedig a brüsszeli nemzetközi pénzügyi konferencia magyar képviselője volt. 1921 májusban a pénzügyminisztériumhoz államtitkárnak nevezték ki. Nagyfontosságú pénzügyi tanácskozásokon vett részt 1922 és 1923-ban Londonban, Rómában és Parisban, mint a magyar felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal elnöke. 1925-ben a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója lett. Tagja a budapesti áru- és értéktőzsde tanácsának is. 1927 januárban Baja város a felsőházba küldte. DEBRECEN: SZENTPÉTERI KUN BÉLA DR. Született Monostorpályiban, (Biharmegyében) 1874 november 8-án. Középiskoláit Debrecenben végezte s ugyanitt hallgatott jogot is. Budapesten avatták jogi és államtudományi doktorrá. Ezután még a kolozsvári egyetemen megszerezte az egyetemi magántanári képesítést. Közvetlenül doktorrá avatása után 1897-ben jogakadémiai tanár lett Máramarosszigeten, aho hivatásán kivül egyházi, vármegyei és társadalmi téren zs munkálkodott