1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - IX. Törvényhatóságok - a) Városok választottjai - felpéci Petz Lajos dr.

mint a máramaros—ugocsai református egyházmegye világi főjegyzője, s a Máramarosvármegyei Szilágyi István Irodalmi Társaság főtitkára. Érdemeiért báró Roszner Ervin vármegyei tiszteletbeli főjegyzővé nevezte ki. 1904 év végén a debreceni református jogakadémia tanára lett. Mint a Magyar Református, Segélyegylet jegyzője, majd 1908-tól, mint a tiszántúli református egyházkerület al-, később főjegyzője, 1923 óta tanácsbirája jutott szerephez az egyházi életben. Tagja a ref. egyetemes konventnek, melynek egyúttal jegyzője is és 1909 óta tagja a reformátusok egyetemes tanügyi bizottságának Debrecen szab. kir. város törvényhatósági bizottságába 1917-ben választották meg s 1920 óta tagja a közigazgatási bizottságnak is. A debreceni tudományegyetem szervezésének munkájában, mint a debreceni református kollégium utolsó akadémiai igazgatója számottevő munkát végzett s 1914 óta ezen az egyetemen az egyházjog ny. r. tanára. A megnyitás évében — 1914—15 — valamint 1919—20-ban dékánja. 1915 — 16, 1920—21, 1925—26 és 1926—27 években pedig prodékánja a jog- és államtudományi karnak. A tudományegyetem diákjólléti bizottságának elnöke. A Stefánia-szövetség debreceni fiókjának, valamint a Debreceni Általános Jótékonysági (Népház) Egyesületnek társelnöke. „Kálvin egyházalkotmánya", „Magyar ref. egyházalkotmány", „A Debreceni egyetem tervezete", „A debreceni egyetemért (1907)", „A tiszántúli ref. egyházkerület emlékkönyve*' a nagyobb müvei, azonkívül gyűjteményes művekben, szaklapokban igen sok kisebb tanulmánya és cikke jelent meg. Szerkesztette a Debreceni Protestáns Lapot is. 1927 januárban Debrecen város törvényhatósága a felsőház tagjává választotta. GYŐR: FELPÉCI PETZ LAJOS DR. 1854 március 1-én Győrött született, hol atyja ügyvéd volt. Szülővárosában járt gimnáziumba, majd a wieni egyetem orvoskarának lett a hallgatója. 1877-ben avatták doktorrá s Kovács Sebestyén Endre assistense lett. Éveken át volt Lumnitzer és Navratil professzorok sebészeti osztályán alorvos. Ezen időben már a szakirodalom terén is ismert neve volt 1886-ban „A hypnotizmus"-ról érdekes tanulmánya jelent meg. Ekkor már szülő72