1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választolt felsőházi tagok - Gulácsy István

87 pest V. kerületének politikai és társadalmi szervezését és annak eredményeképen a vezetése alatt álló Egyesült Lipótvárosi Polgári Kör irányította csaknem kizárólagosan Budapesten a törvényhatósági és képviselőválasztásokat. 1903 óta Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja. E minőségében főleg pénzügyi és közgazdasági kérdésekkel foglalkozott igen behatóan és résztvett a legfontosabb vezető-bizottságok munkájában. - A háború elején az ö indítványára alakult meg a budapesti Népélelmezési Bizottság, mely éveken keresztül biztositotta a főváros zavartalan ellátását. Közgazdasági tevékenységének központja az OMKE, amelynek alapítási munkálatait is vezette. Ezidöszerint főügyésze az OMKE-nek s mint ilyen, irányítja annak adópolitikáját és állásfoglalásait a kereskedelmi jogkérdésekben. Jelentős része volt az V. ker. Népház ügyeinek intézésében, mely a főváros valamennyi jótékonysági intézménye között a legelső helyen áll és a háború alatt, valamint a háború után is, amikor a legtöbb egyesület megszüntette működését, zavartalanul végezte emberbaráti feladatát. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. A főváros törvényhatósága választotta meg felsőházi taggá. Főként jogi és kereskedelmi kérdésekkel kivan foglalkozni. Gulácsy István (Szatmár-Ugocsa-Bereg vm. tvh. választottja.) 1866-ban született Beregszászon. Nyugalmazott alispán, földbirtokos. Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte el és utána szülővármegyéje szolgálatába lépett. Mint szolgabíró kezdte meg pályáját 1890-ben s fokozatosan előrehaladva 1905-ben alispán lett. Vármegyéjének kulturális és gazdasági fejlődése terén jelentős alkotások fűződnek működéséhez s ezért nagy népszerűségnek Örvend. Alispánsága idején mintegy huszonötezer hold ingatlant vásárolt községek és urbéres községek részére és ezzel -— tekintettel arra, hogy legnagyobbrészt holtkézi, birtokokát szabadított fel — már abban az időben megkezdte a földreform végrehajtását. Minden községében járványkórházat állított fel, amiért a minisztérium elismerésben részesítette. A forradalmi kormány eltávolította állásából, a bolsevisták pedig fogságba vetették. 1919 áp-