1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választolt felsőházi tagok - Hervay István - nagybányai vitéz Horthy István

88 rilistól augusztusig volt a gyűjtőfogházban. A Friedrich­kormány visszahelyezte állásába, melyet 1923-ig, a megye önállóságának megszűnéséig töltött be. Ekkor nyugalomba vonult s azóta beregdaróci birtokán gazdálkodik. Ma is tevékeny szerepet visz megyéjének társadalmi életében. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. Szatmár-, Ugocsa- és Bereg közigazgatásilag egyesitett vármegyék törvényható­sága küldötte be a felsőházba. Hervay István (Csanád vm. törvényhatóságának választottja.) 1862-ben született Battonyán. Róm. kath., nős, udvar; tanácsos, nyugalmazott alispán. Középiskoláit Aradon, jogi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Ezután Csanád vármegye szolgálatába lépett, ahol gyorsan haladt előre és 1904-ben alispánná választották. 1922-ig viselte e tiszt­séget és ezidő alatt rendkívül sokat tett megyéje felvi­rágoztatása érdekében. Az ö nevéhez fűződik az alföldi munkásházak és a makói színház építése, a makói uri kaszinó, a csanádmegyei közkórház s a DEMKE internátus létesítése. 1907-ben udvari tanácsossá nevezte ki a király. 1922-ben nyugalomba vonult, de a vármegye közéletében ma is élénk tevékenységet fejt ki. Elsőizben tagja a tör­vényhozásnak. Csanád vármegye törvényhatósága küldötte be a felsőházba, ahol főként közigazgatási és kulturális ügyekkel foglalkozik. nagybányai vitéz Horthy István (Jász-Nagykun-Szolnok vm. tvh. választottja.) 1858-ban született Kenderesen. Református, özv., nyu­galmazott lovassági tábornok, földbirtokos, nagybányai Horthy Miklós kormányzó testvérbátyja. Középiskolai ta­nulmányait Pozsonyban és Debrecenben végezte, jogi ta­nulmányait pedig a bécsi és a budapesti egyetemen foly­tatta. A budapesti egyetemen jogtudományi államvizsgát tett. Mint egyévi önkéntes, az ulánusoknál szolgált és később atyja kívánságára tényleges szolgálatba lépett. 1886-ban nevezték ki hadnaggyá a 4-es huszároknál. 1906­ban lett őrnagy, 1916-ban pedig tábornokká nevezték ki. A szerb, olasz, orosz és román harctéren teljesített szol­gálatot. A Lipótrend, a vaskorona-rend és a katonai ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom