1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A királyi Kuria elnöke, másodelnöke, a kir. közigazgatási biróság elnöke, másodelnöke, a budapesti királyi itélőtábla elnöke, a koronaügyész - báró Wlassics Gyula dr.

47 báró Wlassics Gyula dr. a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke. 1852-ben született Zalaegerszegen. Római.katholikus, nős, v. b. t. t. a felsőház elnöke, a Lipót-rend nagykeresztese, az I. oszt. vaskoronarendnek, a magyar érdemkereszt nagykeresztjének és számos külföldi magas rendjelnek tulajdonosa. Középiskolai tanulmányait Nagykanizsán végezte, a jogot pedig Budapesten és Bécsben hallgatta. Az ügyvédi oklevél megszerzése után előbb a törvényszéken és a királyi táblán működött. Hamarosan feltűnt kiváló képességeive! s az ügyészség statusában berendelték az igazságügyminisztériumba. A kodifikatorius osztályba osztották be, ahol jelentős része volt a bűnvádi eljárási törvény, a táblai és birói szervezeti törvények előkészítésében. Főügyészhelyettesi rangig emelkedett s több politikai sajtóperben bízták meg a vád képviseletével. 1890ben Szilágyi Dezső tanszékére egyetemi tanárrá nevezték ki. Ekkor már országszerte ismert neve volt. Kiváló müvei, tanulmányai s igen termékeny publicistikai működése révén legkiválóbb jogászaink sorában emlegették. 1892-ben a csáktornyai kerület szabadelvű programmal képviselőjévé választotta. Számos kulturális javaslatnak s többek között a vallás szabad jgyakorlatáról szóló törvényjavaslatnak előadója volt. Törvényhozói munkássága mellett folytatta irodalmi működését s egymásután jelentek meg: »Bünkisérlet és bevégzett bűncselekmény«, valamint »Tettesség és részesség tana« cimü hatalmas jogi müvei, két egyenkint 700 oldalnál is terjedelmesebb monográfia, melyek közül az utóbbi ujabb kiadást is megért. E két munkájával az Akadémia Sztrókay diját nyerte el s mindkét müve az Akadémia kiadásában jelent meg. A »Strafgesetzgebung der G3genvvart« cimü munkába a magyar büntetőjogi rész megírására ugyancsak ő kapott megbízást. »Hazánk és a büntetőjog fejlődése« cimü' munkáját számos külföldi nyelvre lefordították. Nagyobb tanulmányt irt Deák Ferencről s ő rendezte sajtó alá a haza bölcse válogatott beszédeit is. Publicistikai működését az Akadémia a Bródydijjal tüntette ki. Tudományos érdemeinek elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia már 1885-ben levelező, később rendes és tiszteletbeli tagjává választotta. Az Akadémiának egyideig másodelnöke volt, jelenleg pedig igazgató tanácsának is tagja. 1895-ben a Bánffy-kabinetben kultuszminiszterséget vállalt s az országgyűlés két háza előtt^az egyház-