1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A királyi Kuria elnöke, másodelnöke, a kir. közigazgatási biróság elnöke, másodelnöke, a budapesti királyi itélőtábla elnöke, a koronaügyész - báró Wlassics Gyula dr.

48 politikai törvényeket nagy felkészültséggel és eréllyel képviselte. Tárcáját megtartotta a Széli-, majd Khuen-Hederváry kormányban is. Négy cikluson át a csáktornyai kerület, 1905ben pedig Pécs város mandátumával került be a Házba. Nyolc évet meghaladó minisztersége joggal nevezhető a kulturális reformok korszakának. Az uj állami népiskolai rendtartás, a gazdasági ismétlöiskolák kifejlesztése, az egyetemnek a nőhallgatók előtt való megnyitása, a gimnáziumi és reáliskolai tantervreform, a felső leányiskolái uj tanterv, a jogi oktatás reformja, az uj orvosszigorlati rendszer, a műegyetemi doktorátus, a kereskedelmi iskolák létesítése, a keleti kereskedelmi akadémia megalapítása stb. az ö nevéhez fűződik. Minisztersége idejére esik a kongrua törvény megalkotása és végrehajtása is. Nagy tevékenységet fejtett ki, mint a muzeumok és könyvtárak országos szövetségének és tanácsának elnöke. E minőségében tartott beszédei külön kötetben is megjelentek. Minisztersége után újra elfoglalta egyetemi katedráját, de innen nemsokára 1906-ban Wekerle Sándor utódaként a közigazgatási bíróság elnökévé nevezte ki a király s azóta annak elnöke. A közigazgatási bíróságnál tartott évnyitó beszédei igen nagy értékűek. A közigazgatási bíróság hatáskörét az ő elnöksége alatt terjesztették ki fontos alkotmányjogi (választójogi stb.) kérdések eldöntésére is. A közigazgatási bíróság közigazgatási osztályát közvetlenül vezeti s mint e bíróság elnöke háromévenkinti ciklusokban a hatásköri bíróság elnöke is. A régi főrendiházban mint a közigazgatási bíróság elnöke hivatala alapján foglalt helyet s a közjogi és törvénykezési bizottságnak elnöki tisztét több mint egy évtizeden keresztül töltötte be. 1918. június hó 22-én IV. Károly király Hadik-Barkóczy Endre gróf felmentése után a főrendiház elnökévé nevezte ki. Az ő nagy érdeme az, hogy a főrendiház 1918. november hó 16-án tartott ülésében a képviselőház feloszlatását tudomásul véve üléseit csak berekesztette, de magát — az akkori kormány kivánsága ellenére — fel nem oszlatta. A Külügyi Társaság társelnöke s ebben a minőségében a Népszövetségi Ligák 1922-ben Budapesten tartott ülésén a kisebbségi jogvédelem reformjára nézve olyan előterjesztést tett, mely mind a mai napig napirendjükről le nem került. Nemzetközi jogi dolgozatai nagy érdeklődéssel találkoztak s széleskörű feltűnést keltettek, igen sok közülük francia és német nyelven is megjelent. Széleskörű nemzetközi jogi tudása s elismert birói tekintélye alapján a hágai állandó választott bíróságnak