1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A királyi Kuria elnöke, másodelnöke, a kir. közigazgatási biróság elnöke, másodelnöke, a budapesti királyi itélőtábla elnöke, a koronaügyész - Ráth Zsigmond dr.

46 dei a Jogtudományi Közlöny, a Kereskedelmi Jog Tára, Jogállam, Magyar Jogi Szemle stb. hasábjain jelent Jd meg. Az 1911. évi magyar jogászgyülésen véleményezője volt a hiteljogi szakosztályban tárgyalt kérdésnek: a váltó utólagos telepítésének törvényhozási szabályozásáról folytatott vitának. 1905-től kezdve ítélőtáblai elnöki méltóságánál fogva tagja volt a főrendiháznak, amelynek mentelmi bizottságában az előadó tisztét töltötte be. Az ő előadása mellett tárgyalta utolsó érdemleges ülésén 1918 augusztus 4-én a főrendiház a választójogi törvényjavaslatot. A felsőházban főként az igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Ráth Zsigmond dr. a kir. Kúria másodelnöke. 1859-ben született a somogymegyei Kisháron. Róm. katb... nős, a Kúria másodelnöke. Atyja gazdatiszt volt. A középiskola után a budapesti tudományegyetemen végezte jogi tanulmányait. Közpályáját 1879-ben kezdte mint joggyakornok, a budapesti Ítélőtáblánál. Segédfogalmazóvá történt kinevezése után 1886-ban a soproni törvényszékhez került, ahol hamarosan biró lett. 1892-ben a pestvidéki törvényszékhez helyezték át, majd 1899-ben budapesti ítélőtáblai biróvá, 1909-ben koronaügyészhelyettessé, még ugyanez évben ítélőtáblai tanácselnökké, 1917-ben kúriai tanácselnökké, 1918-ban pedig a Kúria másodeln'ökévé nevezték, ki. A kormányzó 1924-ben a nagyméltóságú cimmel ruházta fel. A jogászvilágban régóta ismert és előkelő neve van, míg a nagyközönség előtt a híres Désy-féle bünper tárgyalása idején lett országosan ismert, amelynek tárgyalását ő vezette. Legutóbb ugyancsak ő tárgyalta a Kúrián a frankhamisitók bünpörét. Mint a Kúria I. számú büntetőtanácsának elnöke, főként sajtópereket és politikai természetű bünpöröket tárgyal. A békeidőkben ismételten kombinációba hozták az igazságügyminiszteri tárca betöltésére, ő azonban nem kivánt aktív szerepet a politikai életben. 1918-bain, hivatalánál fogva, a főrendiház tagja lett, de annak már csak legutolsó ülésén vehetett részt. Számos jogi szakegyesület tagja. 1926-ban töltötte be közszolgálati működésének negyvenhetedik, birói működésének pedig negyvenedik évét. A felsőházban igazságügyi s az ezzel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.