1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A királyi Kuria elnöke, másodelnöke, a kir. közigazgatási biróság elnöke, másodelnöke, a budapesti királyi itélőtábla elnöke, a koronaügyész - Juhász Andor dr.

45 lasztotta meg koronaőrré, az elhunyt Wesselényi Miklós báró helyére. Koronaőr társa Széchenyi; Béla gróf 1918 decemberében elhunyt, ugy hogy a Szent Korona biztonságának egész felelőssége az ö vállára hárult a két forradalom válságos mozgalmai közepette. Példátlanul súlyos feladatát rendkívül ügyesen hajtotta végre s a kommunizmus szörnyű napjaiban egykori korrepetitora Láday István szovjet-népbiztos segítségével védte meg az elrablástól vagy megsemmisítéstől a nemzet legféltettebb kincsét. A Szent Korona történetéről egyébként értékes tanulmányt is irt, mely sok tekintetben kútfőként szolgál a historikusok számára Az oláh invázió kapcsán temesmegyei urodalmát elvették s azóta Füteleken él. Számos gazdasági intézmény és pénzintézet vezetőségében foglal helyet. A frankügy kapcsán támadt politikai hajsza idején nyilt levéllel kelt Bethlen István gróf védelmére s tüntetően belépett a kormányzó pártba. A királyi fcuria elnöke, másodelnöke, a kii*. közigazgatási bíróság elnöke, másodelnöke, a budapesti királyi ítélőtábla elnöke, a koronaügyész: Juhász Andor dr. a kir. Kúria elnöke. 1864-ben született Kassán. Ref., nős, a Kúria elnöke, az I. osztályú polgári hadiérdemkereszt tulajdonosa. Atyja ügyvéd, utóbb a pesti ítélőtábla elnöke és 1872-től 1878-ig Kassa város országgyűlési képviselője volt. A gimnáziumot Kassán, a jogot pedig Kassán és Budapesten végezte. 1886-ban lépett a birói pályára, mint a kassai törvényszék joggyakornoka. 1891-ben aljárásbiróvá nevezték ki a miskolci járásbírósághoz, 1895-ben a kassai törvényszékhez biróvá, 1898-ban a kassai ítélőtáblához elnöki titkárrá, 1901-ben pedig ugyanoda ítélőtáblai biróvá nevezték ki. 1906-ban a Kúriához rendelték be kisegítő bírónak, 1911-ben a budapesti törvényszék, 1915-ben a budapesti ítélőtábla, 1925-ben pedig a Kúria elnöke lett. A proletárdiktatúra alatt fogságot szenvedett. Irodalmi munkássága és kiterjedt jogi dolgozatai és értekezései, valamint beszé-