1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Országzászlósok - Csekonics Endre gróf - sédeni Ambrózy Gyula gróf

44 dégül keszthelyi kastélyában, amely a legszebb főúri lakok egyike az országban. 1882 óta cs. és kir. kamarás, 1890 óta valóságos belső titkos tanácsos, 1895 óta zászlósúr, először mint főpohárnokmester, 1904 óta mint főudvarmester. 1896 óta az aranygyapjas-rend lovagja, 1912-ben magyar hercegi . rangra emeltetett. A Lipótrend nagykeresztese és az angol Viktória-rendnek is nagykeresztese. Csekonics Endre gróf főasztaln okmester. 1846-ban született Ivánkán, Borsodmegyében. Mint zsombolyai nagybirtokos és Torontalmegye virilistája nagy szerepet játszott a megye gazdasági és politikai életében. Rendkivül értékes karitatív működése során különösen kitűnt az a nagy áldozatkészség, melyet a szegedi árviz idején a károsultakkal szemben tanúsított. 1869-ben nőül vette Cziráky János gróf ieányát, Konstanciát. Felügyelőbizottsági tagja a Magyar Földhitelintézetnek és elnöke az Első Magyar Általános Biztosító Társulatnak. 1891-től hosszú időn át elnöke volt a Magyarországi Vöröskereszt-Egyesületnek. 1892-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki a király, 1904-ben pedig az országzászlósok közé emelte. A régi főrendiházban különösen közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Az összeomlás után torontálmegyei birtokai megszállás alá kerültek s azóta Csonkamagyarországon él. A felsőházban főként közgazdasági kérdésekkel foglalkozik. sédeni Ambrózy Gyula gróf koronaőr. 1872-ben született Bécsben. Nős, földbirtokos, koronaőr. A középiskolát Temesvárott végezte, a jogot pedig a kecskeméti jogakadémián hallgatta s ugyanitt tette le az államvizsgát. Ezután temesremetei birtokán gazdálkodott s élénk részt vett a vármegyei, valamint gazdasági életben. Különösen a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetében vitt vezetőszerepet. A régi szabadelvű párt politikai mozgalmaiban ugyancsak résztvett, később pedig Tisza István gróf irányához csatlakozott s Tiszának mindvégig egyik legbensőbb embere s törekvéseinek a főrendiházban legnagyobb híve volt. 1916-ban az országgyűlés egyakarattal vá-