1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Miklósy István - Virág Ferenc

25 val, miért is a Vöröskereszt elsőosztályu hadiékitményes tisztikeresztjével tüntették ki. 1914 decemberében a győri püspöki székbe emelkedett s bár a háború és a forradal­mak kemény próbára tették az egészségét, mégis ember­feletti buzgalommal fáradozott egyházmegyéje anyagi és hitéleti felvirágzásán. Nevéhez fűződik a szépségéről hires rábacsanaki templom felépitése. Miklósy István hajdudorogi gör. kath. püspök. 1857-ben született a zemplénvármegyei Rákóe község­ben. Középiskolai tanulmányait Ungvárott végezte, a theo­lógiát Ungvárott és Budapesten. Tanulmányai befejezése után előbb püspöki fogalmazóvá, majd az ungvári görög­katolikus kántortanitó intézet tanárává s egyben a papiárvák ungvári nevelőintézete igazgatójává nevezték ki. 1884-ben áldozópappá szentelték. 1888-ban ismét a püspöki aulába került s mint püspöki titkár, összesen hat évet töltött el Pásztélyi János, majd Firtzák Gyula püspökök oldalán. Érdemei elismeréséül a pápa már 1890-ben pápai tb. káp­lánná nevezte ki. 1894-ben a sátoraljaújhelyi lelkészi java­dalomba került, mint az egyházkerület esperese. Lelkész­kedése alatt a város egyik legnépszerűbb és legtekintélye­sebb tényezője lett. ő alapította a zemplénvármegyei Er­zsébet közkórházat. 1905-ben Zemplén vármegye főespe­resi méltóságába emelkedett s 1907-ben megkapta a Fe­renc József rend lovagkeresztjét. 1913-ban hajdudorogi püs­pökké nevezték ki. Virág Ferenc pécsi róm. kath. megyéspüspök. 1869-ben született Bonyhádon. Rormányfőtanácsos, Paks és Bonyhád községek díszpolgára,. Atyja postaaltiszt volt. Gimnáziumi tanulmányait Bonyhádon és Pécsett, a hittudo­mányi főiskolát Pécsett végezte. 1892-ben szentelték áldozó­pappá s 19014g kápláni szolgálatot teljesített. Ekkor semináriumi spirituálissá és képezdei hittanárrá, 1907-ben pedig tiszteletbeli pápai káplánná nevezték ki. 1912-ben Paksra került plébánosnak. 1915-ben pápai kamarás és es­peres lett, 1922-ben pedig a szekszárdi plébániát kapta meg. 1923-ban koronczói apáttá nevezték ki, 1926-ban pedig a pécsi megyéspüspöki székbe emelkedett. Szemináriumi

Next

/
Oldalképek
Tartalom