1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Shvoy Lajos

26 működése alatt rendkívül nagy buzgalommal foglalkozott a papnevelés és tanítóképzés ügyein kívül az iskolánkivüli katholikus ifjúság erkölcsi nevelésével is és a pécsi katho­likus Legényegyletet az ország legelső ily intézményévé virágoztatta fel. Lelkipásztori munkássága a legintenzívebb működés jegyében folyt le. Irodalmi téren is jelentős te­vékenységet fejtett ki. Költeményei »Hajnal« cimü köteté­ben jelentek meg. Ezenkívül számos tárcát és szociális vonatkozású cikket irt különböző lapokba. Nagyobb mun­kája, melyet Hauszmann Rudolffal együtt irt, » Általános neveléstan« címen látott napvilágot. Hosszabb időn át tagja volt Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának. A Ke­resztény Nemzeti Liga pécsi osztályának díszeinöke. Első­ízben tagja a törvényhozásnak. Shvoy Lajos .székesfehérvári róm. kath. megyéspüspök.' Budapesten született 1879 március 9-én. Atyja Shvoy Kálmán államvasuti nyűg. főfelügyelő. Shvoy Lajos a gim­názium első hat osztályát a budapesti II. ker. kath. fő­gimnáziumban végezte, azután Esztergomba került, mint a kisszeminárium, majd a nagyobb papnevelőintézet nö­vendéke. Theológiai tanulmányainak elvégzése után mint hitoktató 1900-ban a fővárosba került. A következő év július 13-án szentelték pappá. Ebben az időben kezdte meg Mailáth püspök inspirálására Solymossy Oszkár, Kry­wald Ottóval együtt a Rejgnum Marianum ifjúsági mozgal­mat és az agilis Shvoy Lajos lett az intézet első tanulmá­nyi felügyelője. Shvoy főképen az ifjúsági kongregációs mozgalmakból vette ki kezdetben a maga részét és a Reg­num Marianum kongregációnak központi intézője volt. 1910-től a budapesti ágostai evangélikus gimnázium katho­likus tanulóinak, 1918-ban pedig a VI. ker. Munkácsy-utcai főgimnáziumnak lett hittanára. A kommün után a biboros­hercegprimás megbízta a Reghum Marianum egyházköz­ség megalapításával és szervezésével, amelyet oly nagy si­kerrel végzett, hogy mikor 1924-ben a plébánia végleges megalapítására került a sor, a főváros közgyűlése egyhan­gúan őt választotta plébánosává. Mint ilyen megindította a nagyszabású templomépitési akciót, mely most már be­fejezéséhez közeledik. Egyik megindítója volt a katholikus cserkészetnek és az ifjúsággal való foglalkozás vezette a

Next

/
Oldalképek
Tartalom