1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Fetser Antal

24 érdekében és szerkesztője volt az örök Imádás cimü hitbuzgalmi folyóiratnak is. Emellett eredményes mozgalmat indított aziránt, hogy a vidékről Budapestre áramló ifjúság anyagi gondok nélkül végezhesse tanulmányait és egyúttal megfelelő ellenőrzés és fegyelem mellett megőrizhesse erkölcsi integritását is. Ezért megalapította a Szent Imre Internátus Egyesületet s felállította Budán az első Szent Imre kollégiumot majd a Ráday-utcában a pesti Szent Imre kollégiumot. A budai kollégiumot igazgatói minőségben maga vezette 1911-ig, amikor a király előterjesztésére a pápa csanádi püspökké nevezte ki. Az összeomlás alatt négy esztendőn keresztül nagy erővel védte a katolikus egyház és a magyarság erdekeit, ugy, hogy az oláh kormány 1923-ban székhelyéről, Temesvárról kiutasiíotta és eltávolította. Azóta Szegeden székel és onnan igazgatja a csonka-csanádi egyházmegye magyar részét. E minőségében is elévülhetetlen érdemeket szerzett. ő alapította meg az ujszegedi Szent Imre kollégiumot, az uj tanítóképző intézetet, a papnevelőintézetet és felépítette a szegedi fogadalmi templomot. Fetser Antal győri róm. kath. megyéspüspök. 1862-ben született Nagykárolyban. Középiskoláit Nagykárolyban és Nagyváradon végezte és a theológia első évfolyamait is a nagyváradi szemináriumban hallgatta. 1885ben szentelték pappá. Ujmisés korától kezdve győri püspökké történt kinevezéséig állandóan Nagyváradon működött. Először a Szent József Intézet tanulmányi felügyelője s ideiglenesen aligazgatója is volt, majd Váradolasziban káplán, később papnöveldéi lelki-igazgató, azután a püspöki udvarban szentszéki jegyző lett. 1890-ben már 1 püspöki cerimonáriussá, 1893-ban szentszéki ülnökké, 1895ben püspöki titkárrá és irodaigazgatóvá, 1898-ban oldalkanonokká, 1901-ben pedig cholti címzetes apáttá nevezték ki. 1906-ban paleopoliszi címzetes püspökké szentelték. Szmrecsányi püspök halála után csaknem három évig ő kormányozta az elárvult váradi egyházmegyét, mint káptalani vikárius s érdemei elismeréséül megkapta a Ferenc József-rend középkeresztjét a csillaggal, ő tette nagygyá a Szent Vince Intézetet és a háború alatt nagy népszerűségre tett szert a sebesültek gondozása körüli buzgalma-