1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választolt felsőházi tagok - bajsai Vojnits Sándor báró - Waldbott Kelemen báró

122 bajsai Vojnits Sándor báró (Bács-Bodrog vm. törvényhatóságának választottja.) 1865-ben született Szabadkán. Róm. kath., nős, földbirtokos, v. b. t. t, számos kitüntetés tulajdonosa, Szabadka díszpolgára. A középiskola elvégzése után a magyaróvári gazdasági akadémián gazdaszoklevelet szerzett. Német és francia nyelven beszél és beutazta Angliát, Franciaországot, Németországot és Ausztriát. Tizenhat éven át volt országgyűlési képviselő. 1896-ban választotta meg először képviselővé Szabadka város I. kerülete, szabadelvüpárti programmal. Az 1901-iki, majd az 1910-iki választáson ismét ez a kerület küldötte be a felsőházba. A nemzeti munkapárt alelnöke volt. Mint országgyűlési képviselő kétizben volt tagja a delegációnak. A világháború idején gyűjtés utján ő létesítette és tartotta fenn a munkapártnak száz beteg részére berendezett hadikórházát. Néhai Tisza István gróf miniszterelnök négy kardpárbajánál szerepelt mint vezetősegéd, még pedig Károlyi Mihály gróffal, Széchenyi Aladár gróffal, Pallavicini György őrgróffal és Rákovszky Istvánnal szemben. 1912 áprilisában emelték bárói rangra Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnöksége idejében, 1917 júniusában pedig v. b. t. t. lett. A sport terén elismert tekintély és ügetőversenyistállója egyike a legelsőknek 'az országban. Tagja a Nemzeti Kaszinónak, az Ügetőversenyegyletnek és még számos társadalmi és sportegyesületnek- A felsőházba Bács-Bodrog vármegye törvényhatósága küldötte be és ott az országot és megyéjét érdeklő kérdésékkel kivan foglalkozni. Waldbott Kelemen báró (Zemplén vm. törvényhatóságának választottja.) 1882-ben született Tolesván. Róm. kath., nős, nagybirtokos, császári és királyi kamarás. A középiskola után a katonai akadémiát végezte el s mint tényleges tiszt szolgált 1918-ig. Ekkor mint huszárőrnagy szolgálatonkivüli viszonyba került. A világháború idején mint század- és alosztályparancsnok, később mint vezérkari tiszt teljesített szolgálatot, váltakozva az összes harctereken. A vaskoronarend, a katonai érdemkereszt, a kardokifal díszített ezüst