1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választolt felsőházi tagok - Wekerle Sándor dr.

123 és bronz signum laudis, a Károly-csapatkereszt, az elsőés másodosztályú német vaskereszt és a porosz koronarend tulajdonosa. Egyideig Ukrajnában, mint a hadseregfőparancsnokság teljhatalmú tisztje, Kievben az ukrán élelmezési Jegfőbb tanácsnak tagja volt. Az összeomlás óta birtokán gazdálkodik és résztvesz a megyei közügyek intézésében, főleg közgazdasági téren. Tagja a Nemzeti Kaszinónak, Park Klubnak, az Urlo/asok Szövetkezetének. Elnöke az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanácsnak, a Tiszajobbparti Vármegyék Erdészeti Egyesületének s még számos gazdasági és társadalmi egyesületben visel tisztséget. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. Zemplén vármegye törvényhatósága küldötte be a felsőházba, ahol katonai és közgazdasági kérdésekkel kivan foglalkozni, különösen szőlészeti, erdészeti és tokajhegyaljai érdekeket óhajt szolgálni. Wekerle Sándor dr. (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. tvh. választottja.) 1878-ban született Budapesten. Nős, egyetemi tanár, földbirtokos, volt képviselő. Fia néhai Wekerle Sándor miniszterelnöknek. Münchenben és Budapesten végezte el jogi tanulmányait. Utána állami szolgálatba lépett s a kereskedelemügyi minisztériumban kezdte meg hivatalnoki pályáját. 28 éves korában már a Kereskedelmi Akadémia tanára volt, ahol pénzügyi jogot és közgazdaságtant adott elő. 1906-ban, a koalició uralomraj utasa idején kapcsolódott bele a politikai életbe. Alkotmánypárti programmal fellépett a breznóbányai kerületben, mely meg is választotta képviselőjévé. Gyakran szólalt fel a Házban, leginkább pénzügyi és közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Amikor kitört a világháború, bevonult s mint százados teljesített szolgálatot. A háború után újból elfoglalta katedráját, melytől csak 1922-ben vált meg, amikor átvette dánosi birtokának kezelését. 1926-ban a közgazdasági egyetem nyilvános tiszteletbeli rendes tanára lett s azóta pénzügyi jogot ad elő. Széleskörű szakirodalmi tevékenységet folytat, számos jogi és pénzügyi tanulmánya és dolgozata jelent meg. A felsőházba Pestvármegye törvényhatósága küldötte be és ott főként pénzügyi és kereskedelemügyi kérdésekkel foglalkozik.