1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - apáti és kéri Bottlik József dr.

63 mányi fakultásán államtudományi vizsgát tett. Tanulmányainak elvégzése után otthon gazdálkodott. Az alsóborsodi református egyházmegye tanácsbirája, a Borsod vármegyei Gazdasági Egyesület, az OMGE, a Nemzeti Kaszinó és Országos Kaszinó tagja. A mező keresztesi kerület már 26 éves korában, 1908-ban egyhangúlag képviselőjévé választotta. Ugyanez a kerület az 1910-es általános választások alkalmával is megválasztotta, mind a kétizben a függetlenségi és 48-as párt programmjával. Később az alkotmánypárthoz csatlakozott. Tevékeny részt vett a parlamenti életben. Nagyobb beszédet mondott a véderőtörvény tárgyalásánál és a költségvetésnél. 1917 júniusában földmivelésügyi államtitkárnak nevezték ki s ezt a tisztségét a forradalom kitöréséig megtartotta. 1917 szeptemberében, a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül, a bárói rangot kapta. A második nemzetgyűlésbe a mezőkövesdi kerület küldötte be — amelyet atyja három cikluson át képviselt — pártonkívüli programmal. A nemzetgyűlésben tagja volt a földmivelésügyi bizottságnak. A frankhamisítással kapcsolatos politikai harcok közepette szükségét látta, hogy a miniszterelnök törekvéseit alátámassza és ezért 1926 tavaszán belépett az egységespártba. A most megalakult országgyűlésbe ugyancsak a mezőkövesdi kerület küldötte be egyhangú választással. apáti és kéri Bottlik József dr. (Mezőkeresztes, ep.) 1873-ban született Budapesten. Ref., nős, borsodmegyei földbirtokos, nyugalmazott főispán^ Középiskolái elvégzése után a budapesti tudományegyetemen jog- és államtudományi doktorátust szerzett. Elnöke volt az Egyetemi Körnek és az Országos Diákszövetségnek. 1897-ben Borsod vármegye szolgálatába lépett és ugyanez évben aljegyző, 1901-ben pedig a mezőcsáti járás főszolgabirája lett. 1914ben Borsod vármegye főjegyzőjévé választották meg, 1917ben pedig főispánná nevezték ki. E tisztséget a forradalom .kitöréséig megtartotta. Mint főispánt a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntették ki. A bolsevizmus alatt ellenforradalmi magatartása miatt több hétig fogvatartották a kassai fogházban. A kommunizmus bukása után Borsod vármegye főispán-kormánybiztosa lett Ez állásáról 1920ban mondott le, mikor a mezőcsáti kerület kisgazdapárti ,