1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - késmárki Frey Vilmos dr. - Friedrich István

92 késmárki Frey Vilmos dr. (Dorog, kgszp.) 1883-ban született Esztergomban. Rom. kath. nős, árvaszéki elnök. Atyja Frey Ferenc 1892—1805-ig Esztergom város országgyűlési képviselője volt. A középiskolát a kassai premontrei főgimnáziumban végezte majd a budapesti tudományegyetem jogi és államtudományi fakultását hallgatta és itt tette le alapvizsgáit. Tanulmányútjai során megfordult Német-, Francia-, Olaszországban és Svájcban 1905-ben Esztergom vármegye szolgálatába lépett 1922-ben a vármegye főjegyzője., 1924-ben pedig Komárom-Esztergom egyesitett vármegyék árvaszéki elnöke lett. A világháborúban mint tartalékos főhadnagy, majd kapitány vett részt a volt cs. kir. 13-ik huszárezred kötelékében. 1916 augusztusában az orosz harctéren súlyosan megsebesült és emiatt felmentették. Vitéz magatartásáért a III. oszt. katonai érdemkereszttel, a kardokkal díszített signum laudisz-szal és a II. osztályú német vaskereszttel tüntették ki. Ezenkívül a Károly csapatkereszt a sebesülési és a jubileumi érem birtokosa. A forradalom kitörésekor megszervezte Esztergomban a polgárőrséget és annak parancsnoka volt a kommün kitöréséig. A vezetése alatt nagy önfeláldozással működő polgárőrségnek volt köszönhető az, hogy a városban a forradalom ideje alatt a legkisebb rendellenesség sem fordult elő. A törvényhozásnak első izben tagja. A dorogi választókerület küldötte be az országgyűlésbe a keresztény gazdasági és szociális párt programmjával, Ellenjelöltje a szociáldemokrata Peyer Károly volt. akivel szemben többezer szótöbbséggel győzőit. Friedrich István. (Budapest III, pk. ker. ell.) 1883-ban született a pozsonymegyei Malackén. Ag. ev., gyáros, volt miniszterelnök. Atyja gyógyszerész volt. A budapesti és charlottenburgi műegyetemen mérnöki ok levelet szerzett. A budapesti és berlini egyetemeken jogot is hallgatott és tanulmányai befejeztével egy nagy berlini villamostérsaség mérnöke, majd főmérnöke lett. Hazatérve 1908-ban gépjavitómühelyt, majd gépgyárat alapított Mátyásföldön. 1912-ben belépett a függetlenségi és 48-as pártba. 19H-ben Károlyi Mihály gróffal Amerikában járt és a háború kitörésekor a franciák fogságba