1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - késmárki Frey Vilmos dr. - Friedrich István

93 vetették, ahonnan később Spanyolországon és Olaszországon át hazaszökött. A világháborúban mint tüzérfőhadnagy vett részt. Neve a Károlyi forradalom alatt lett ismertté, mikor a függetlenségi párt Gizella-téri klubhelyisége előtt összegyűlt tömeggel a budai várba igyekezett. A rendőrség fegyverhasználattal gátolta meg a tömeget abban, hogy a Lánchídon átmehessen és Friedrich maga is megsérült. Gróf Károlyi Mihály kormánya idejében hadügyi államtitkár lett. Mint ilyen a szociáldemokrata előretöréssel szemben megbízható zászlóaljak megszervezésén fáradozott, de ebben meggátolta a katona- és munkástanács. A függetlenségi párt kettészakadásakor a konzervatívok pártjához csatlakozott és ugyanakkor lemondott államtitkári állásáról. A kommün alatt minden ellenforradalmi szervezkedésben részt vett. A terroristák le is tartóztatták s a forradalmi törvényszék halálra ítélte, de sikerült megszöknie. Ekkor Csilléry Andrással, Pékár Gyulával és Ereky Károllyal megszervezte a »Fehér ház« ellenforradalmi szervezetét, mely 1919 augusztusában elfogta a Peidl-kormányt. József főherceg kormányzó ekkor őt nevezte ki miniszterelnökké. A Budapestet megszálló oláh csapatok a legnagyobb akadályokat gördítették kormányzása elé, ugy, hogy kénytelen volt az angol és amerikai missziók védelme alá helyezkedni. A Clark-féle tárgyalásokban részt vett ugyan, de a tárgyalások menete nem elégítette ki. A Huszár-féle koncentrációs kabinetben mégis elvállalta a hadügyi tárcát és jelentős része volt a nemzeti hadsereg megszervezésében. A Huszár kormány távozásakor ő is lemondott. Az ő miniszterelnöksége alatt alakult meg a keresztény nemzeti párt, melynek elnöke volt. Az 1920. évi nemzetgyűlési választásokat az ő választójogi rendelete szerint tartották meg. 1920 áprilisában ellenzékbe ment s a nemzetgyűlés tárgyalásain élénk részt vett. Az ügyészség a Tisza-bünperben vád alá helyezte, a bíróság azonban felmentette. Az első nemzetgyűlésen a budapesti VI. választókerületet képviselte. Pártjának ez időben csak öt tagja volt, a nemzetgyűlés vége felé azonban a keresztény nemzeti egyesülés pártjából Andrássy Gyula gróf vezetésével kivonult, szélsőlegitimista politikusok csatlakoztak pártjához, amelynek elnöke Andrássy lett s amely a Keresztény Nemzeti Földműves és Polgári Párt nevet vette feL E párt a második nemzetgyűlési választásokon döntő vereséget szenvedett.