1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - madarasi Beck Lajos dr.

55 radalom kitörése előtt többizben jelent meg mint a liberalis és demokrata pártok egyik exponense a király előtt és előterjesztéseket tett a válság megoldása ügyében. A Károlyi-kormány felmentette állásától. A kommunizmus idején rövid ideig Budapesten majd Bécsben tartózkodott. A proletárdiktatúra bukása után Ugrón Gáborral együtt meg* alakította a polgári békepártot s amikor az a demokrata párttal fuzionált, annak egyik vezető tagja lett. A Clark-féle tárgyalásokon a demokratapárt exponenseként részt vett s e párt képviseletében került be a Huszár-féle koncentrációs kabinetbe igazságügyminiszternek. Az első nemzetgyűlésben a főváros XIII. választókerületét képviselte. 1921-ben kilépett a demokratapártból s részt vett a Polgárok és Munkások Szövetségének megalakításában. A második nemzetgyűlésbe Budapest III. kerülete választotta meg demokrata programmal. A főváros törvényhatósági bizottságának tagja. A nemzetgyűlésen a költségvetéshez szólalt fel. Jelentős szerepet játszott a fővárosi politikában s 1926-ban a baloldali pártok óriási erőfeszítéseket tettek, hogy Bárczyt, aki annak idején nagy szakértelemmel vezette a főváros ügyeit, ismét a polgármesteri székbe emeljék. A polgármesterválasztáson azonban kisebbségben maradt Sipőcz Jenővel szemben. Az országgyűlési választások után a Ripka-párthoz csatakozott. Az uj országgyűlésbe Budapest I. választókerüiet küldötte be a balpárt programmjával. madarasi Beck Lajos dr. (őriszentpéter, pk.) 1876-ban született Budapesten. Ág. ev.

} nős, földbirtokos, nyűg. igazságügyi államtitkár. Atyja kúriai elnök volt. Középiskolái elvégzése után egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben folytatta, a jogi és államtudományi doktorátust, valamint az ügyvédi oklevelet a budapesti egyetemen szerezte meg. Tanulmányútjai során egész Európát beutazta, elsajátította a német, francia és angol nyelvet, s több évig Franciaországban és Angliában tartózkodott. 1906-ban Kossuth Ferenc felszólítására a körmendi kerületben jelöltséget váltait, hol gróf Somsich Bélával szemben, nagy többséggel megválasztották. Az 1905—10-iki országgyűlésen különösen közgazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó beszédeivel tűnt fel. 1910-ben a munkapárti Kozma Andorral szemben, újra megválasztották Körmenden. A háború alatt 1917-