1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Berki Gyula dr.

56 ben Wekerle koalíciós kabinetjébe a király igazságügyi állam­titkárrá nevezte ki. 1918 júniusában kilépett a Károlyi-párt­ból, visszavonult az aktiv politikától és erre az elhatáro­zására hivatkozva utasitotta vissza Károlyinak a kabinetbe való meghívását, A kormány akkor az Osztrák-Magyar Bank vezetésére kérte fel. Mivel maga a bank is csatlakozott ehhez a felkéréshez, a megbizást elvállalta. Négy havi működése alatt mindent megtett, hogy a bank aranytartalékának Ma­gyarországot illető részét megmentse. A kommunizmus ide­jén a kommunisták birtokát is lefoglalták, kastélyából pedig vörös üdülőt csináltak. A kommün bukása után Friedrich hívására Budapestre ment, hogy József királyi herceg felszó­lítására megkísérelje az ellenforradalom vezéreit a Peidl Gyula vezetése alatt álló mérsékelt szocialistákkal kibékí­teni és a két ellentétes áramlat közt megértést teremteni. Az 1922-iki választásokon a régi kerületéből kihasított őri­szentpéteri kerület küldötte be a nemzetgyűlésbe párton­kívüli programmal. Különösen külpolitikai, pénzügyi, gaz­dasági, kivándorlási és népjóléti ügyekkel foglalkozott. Je­lentős részt vett az interparlamentáris konferenciák mun­kájában. 1905 óta többizben előadója volt az interparlamen­táris kereskedelmi konferenciáknak. Többizben vett részt kül­földi pénzügyi tárgyalásokon is. Húsz év óta széleskörű iro­dalmi, tudományos és publicisztikai működést fejt ki. Szép­irodalmi munkái: »Ideálok«, »Uj nemzedék*, politikai regé­nyek, »Az én kertem« versek. Ezenkívül önálló nemzet­gazdaságtan! müvei közül a következők jelentek meg: »£letbiztositás« (az Akadémia díjazásában részesült), »Ma­gyar agrárpolitika*;. »A pénzintézeti reform*. »48 és 67«, »A nemzeti munkapárt és a nemzeti demokrácia«, »A ma­gyar földbirtok megoszlása«, »Magyar agrárhitek. Az or­szággyűlésben is régi kerületét képviseli, mely nagy szó­többséggel választotta meg két ellenjelölttel szemben. Berki Gyula dr. (Nagyszalonta, ep.) 1884-ben született a baranyamegyei Zalátán. Ref., nos, siklósi birtokos, vállalati igazgató, kormányfőtanácsos, Sar­kad díszpolgára, ref. egyházmegyei tanácsbiró. Középisko­láinak elvégzése után Budapesten és Kolozsvárott jogot hallgatott és doktori diplomát nyert Tanulmányaittak be­fejezése után visszavonult siklósi birtokára gazdálkodni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom