1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

Történelmi rész - A két nemzetgyülés törvényalkotó munkássága

297 gátlására irányuló egyes intézkedésekről szóló 1924 :X. (takarékkorona) törvény. A szanálás útját egyengeti a külföldi magyar tartozások rendezésére vonatkozó egyezmények csoportja (1922: XVI., XXVIII.), továbbá a magyar törvények egyik legfájdalmasabbja: a köztisztviselők létszámcsökkentésére vonatkozó (1923: XXXV.) törvénycikk. A gazdasági válság hatását szomorúan illusztrálja a tisztességtelen verseny ellen hozott (1923 :V.) törvénycikk A második nemzetgyűlés ez első korszakában egyébként erőteljesebb ütemben indul meg a szociális célú törvényalkotó törekvés. A földmunkások vállalkozó-szövetkezeteinek támogatása (1923: XI.) a tiszavidéki kubikusok hóna alá nyúl, a sütőipari munka szabályozásáról (1923: XV.), az éjjeli ipari munka korlátozásáról (1923: XVI.), a munkásházak építéséről (1923: XXIII.) szóló törvények részben egyes, részben általános munkásérdekeket szolgálnak, mig a mezőgazdasági cselédség ügyét két törvény (1923: XXIV. és XXV.) karolja fel hatásosabban. A távolabbi jövőre provideálnak — s ezzel bizonyos fokig kétségtelenül alappillérei a későbbi nagy reform-munkának — a külkereskedelmi, barátsági s egyéb szerződésekről szóló törvények sora — melyek megkötését lényegesen előrelendítette a Nemzetek Szövetségébe való belépésünk (törvénybeiktatása az 1923: XII) —, továbbá az uj határokkal megszakított dunai hajózás és egyes határmenti vasutvonalak ügyének rendezése, a lecsapolásokról szóló törvénycikkek (1922: XXV., 1923 :XL. és XLI.), a szőlőgazdálkodás védelme (1923: XLIII.) s jelentőség tekintetében bizonyára nem a legutolsó sorban az erdészetre vonatkozó tőrvénycsoport (1923: XVIII., XIX., XX., XXI.), melyet erdőterületeink elvesztése s az ország jövendő fainsége elég hangosan és sürgetően indokolt. Pusztuló tudományos és szellemi kincseink megmentésére hozta a nemzetgyűlés a gyüjteményegyetemről (1922. évi XIX.) és a Tudományos Akadémia támogatásáról (1923. évi I.) szóló törvénycikkeket, mig a jövő nemzedék testi nevelését célzó s már az első nemzetgyűlés által megalkotott testnevelési törvény hatásosabbá tételét a Testnevelési Alapról szóló (1924:111.) törvénycikkel támasztotta alá pénzügyi szempontból. Ha megemlítjük még a régi kívánságot teljesítő mérnöki rendtartásról alkotott (1923: XVII.) és a kisebbségi