1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

Történelmi rész - A két nemzetgyülés törvényalkotó munkássága

296 1922: XI. t.-c. A Trianon-i békeszerződés rendelkezései között foglalt egyes tilalmak és korlátozások végrehajtásáról. 1922: XII. t.-c. Az 1884: XVII. t.-c.-fce iktatott ipartörvény módositásáról. 1922: XIII. t.-c. Magyarország belépéséről az irodalmi és a művészeti müvek védelmére alakult berni nemzetközi unióba. 1922: XIV. t.-c. A m. kir. folyamőrség szervezéséről, létszámának kiegészitési módjának és felfegyverzésének megállapításáról. h második nemzetgyűlés. A második nemzetgyűlés 600 ülést tartót í és 160 törvényjavaslatot tárgyalt le. Törvényalkotó működése szembetűnően elhatárolt kit periódusra osztható. Az első periódus a nemzetgyűlés összeüiésétöl 1924 tavaszáig tart, a második 1924 tavaszától, vagyis a szanálási tÖrvénycf:oport megalkotásától a nemzetgyűlés mandátumának végéig. Az első 'vC.^ak tOi v ényalkotó munkásságának jellegzetességei általában ugyanazok, mint az első nemzetgyűléséi, de már visszatükrözik a szanálás, valamint a vele kapcsolatos nagyarányú reform-munka előkészitő törekvéseit. Nagyjában még incidentaliter, a szükség felvetette kérdések törvényhozási utón való rendezése vagy legalább is erre irányuló törekvés jelentkezik az alkotások javarészében. Az adókra s illetékre vonatkozó törvényjavaslatok és módosítások még mindig domináló szerepet játszanak a pénzügyi vonatkozású törvényhozásban (1922: XXI., XII., XXIII., XXIV., XXV., 1923: VI., VII., XXVII., XXXIII.). Emellett hozzáfog a nemzetgyűlés a gazdasági válság kapcsán egyre égetőbbé váló magánjogi, pénzügyi, kereskedelmi és közhiteit viszonyok rendezésének megoldásához (1923. évi VIII., XXVI., XXXIX.). A pénznek, mint értékmérőnek, egyre csökkenő szerepe s az ebből eredő visszásságok néhány érdekes törvényalkotásra késztetik a törvényhozást; az egyik a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről szóló (1922:XXVI.), a másik a buzaértékre szóló záloglevelekről alkotott (1923:XLII.), mig a harmadik,. mely már a nemzetgyűlés második periódusába esik ugyan, de keletkezésének gyökerei még a szanálási törvénycsoport előtti időre nyúlnak vissza: a korona értékcsökkenésének meg-