1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - roglaticai és gyoni Zlinszky István

233 mánypárt feloszlása után a nemzeti munkapárthoz csatlakozott, melynek megalapításában is résztvett. 1910-ben a Khuen-Héderváry-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Tárcájáról a Dési—Lukács perben tett tanúvallomása miatt mondott le 1913-ban. Az utolsó háborús Wekerle-kormányban ismét vallás- és. közoktatásügyi miniszter volt. A forradalmak alatt teljesen visszavonult nagylángi birtokára s csak az első nemzetgyűlés feloszlatása után hallatta ismét szavát, amikor a legitimista politikusok tömörítése céljából. megalakította a Nemzeti összetartás Körét. A második nemzetgyűlésbe a sopronlövői kerület küldötte be, a Nemzeti összetartás Pártjának programmjával. 1925-ben megalakitotta a Keresztény Gazdasági és Szociális pártot, amelybe tömörítette a mérsékelt legitimista politikusokat. Irányító egyénisége a katholikus társadalmi mozgalmaknak s az e körbe tartozó egyesületek legtöbbjében vezető tisztséget tölt be. Az uj képviselőházba Győr I. és a móri kerület küldötte be a Keresztény Gazdasági Párt programmja alapján. roglaticai és gyoni Zlinszky István. (Paks, ep.) 1875-ben született Nagykátán. Róm. kath., nőtlen, bankigazgató, a Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamara ügyvezető elnöke, kormányfőtanácsos. Középiskolái elvégzése után a felsőkereskedeimi iskolát végezte el. Tökéletesen beszéli a német, francia, angol és spanyol nyelvet, megfordult Európa minden államában, továbbá Afrikában és Amerikában, öt évig hirlapiróskodott Aradon, megalapította a »Függetlenség« cimü napilapot s annak főszerkesztője is volt. 1917-ben a »Politika« cimü közgazdasági, társadalmi és politikai folyóiratot alapította, amelynek főszerkesztője volt. ő indította meg a magyar sajtóban az első sportrovatot a »Magyarország« hasábjain. Az Uránia Tudományos Színházban nagy sikerrel előadott »Sport<szerzője. Az 1905. és 1906. évi éltalános választások során a dorogi kerület függetlenségi és 48-as programmal képviselőjévé választotta meg. A függetlenségi párt kettészakadása után a Kossuth-párt háznagya lett s a képviselőház is háznaggyá választotta. Előadója volt a beruházási javaslatoknak s tagja a delegációnak és a kivándorlási