1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - zsitvateői Zsitvay Tibor dr.

239 tanácsnak. 1917-ben a Kossuth-párt ügyvezető alelnöki tisztét töltötte be. 1922-ben Bethlen István gróf felhívá­sára a függetlenségi és 48-as párt tagjaival csatlakozott az egységespárthoz. Az uj országgyűlésben a paksi ke­rületet képviseli, amely az időközi választások során vá­lasztotta meg nagy szótöbbséggel, egységespárti prog­rammal. zsitvateői Zsitvay Tibor dr. (Kecskemét, Rétság, ep.) 1884-ben született Pozsonyban. Róm. kath., nős, az államvasutak nyugalmazott igazgatóhelyettes főügyésze, a képviselőház elnöke. Néhai Zsitvay Leónak, a kiváló bün­tetőjogásznak, a budapesti büntetőtörvényszék hosszú éve­ken át volt elnökének fia. Középiskolai és egyetemei ta­nulmányait Budapesten végezte, itt szerezte meg a doktori diplomát és az ügyvédi oklevelet. Élénk részt vett az egye­temi ifjúság életében. Az Egyetemi Körnek, az Általános Egyetemi Segélyegyletnek, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubnak és az Egyetemi Turista Egyesületnek elnöke, az utóbbinak alapitója is volt. Élénk mozgalmat fejtett ki az Országos Diákszövetség, a Diákotthon és az Egyetemi Zászlóaljak megvalósítása érdekében s e tárgyban számos cikket és több röpiratot irt. Az Egyetemi Lapoknak több éven át főmunkatársa volt. Az 1905-ben Kolozsvárott és 1906-ban Debrecenben tartott országos diákkongresszuso­kon a budapesti küldöttség vezetője és a kongresszus vezető elnöke volt. Az ő tervei alapján jött létre évtize­des, meddő kísérletezés után 1906-ban az első Országos Diákszövetség. 1909-ben letette az ügyvédi vizsgát, iro­dát nyitott s az államvasutak ügyésze lett. 1910-ben nő­sült, neje: baranyanádasdi Feichtinger Margit. Jogi szak­lapokba számos cikket irt, különösen a közjog, a bün­tetőjog, a vasúti fuvarjog és a munkásbiztositás kér­déseiről. Több külföldi tanulmányutat tett. 1914-ben az igazságügyminiszter megbízta a birák és ügyészek tovább­képző tanfolyamán a vasúti fuvarjog előadásával. Az ál­lamvasutak központi fegyelmi bíróságának előadója, majd elnöke lett. 1919 augusztusában élénk részt vett a keresz­tény nemzeti párt alapításában s a programmkészitő bi­zottság tagja volt. 1919 szeptember végén a Friedrich­kormány kinevezte kormánybiztos-főispánná Kecskemétre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom