1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - nagyszigethi Szily Tamás

212 összetűzése támadt s ezek kapcsán párbajt is vivott Károlyi Inire gróffal, Zsilinszky Endrével és Baranyai András alispánnal. Beszédeiben különösen a polgári szabadságjogok visszaállitása és a kivételes hatalom eltörlése érdekében szállt sikra. Vezetője volt a fixfizetésüek érdekében lebonyolított parlamenti akciónak s a hadviseltek, valamint hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák" ügyeit tette szóvá. A baloldali pártok alkalmi szövetségében állandóan vezetőszerepet játszott. Az Eskütt-ügy körül támadt parlamenti vihar alkalmával őt is kivezették a házból. Ugyanakkor 25 napra kitiltották a nemzetgyűlés üléseiről. Bár legitimista felfogása miatt gyakran került ellentétbe a baloldali pártokkal, a házszabály revizió napirendretüzésekor ő is passzivitásba ment, mint a demokratikus blokk egyik vezére. A választói javaslat tárgyalásakor éles támadásokat intézett a kormány ellen, majd Beniczky Ödönnek 1925 nyarán történt letartóztatása kapcsán mondott éleshangu beszédeket. 1925 nyarán azonban a közte, valamint a demokratikus blokk többi vezetői között támadt ellentétek növekedésével -kilépett a blokkból. A költségvetés tárgyalása során már a szociáldemokraták ellen fordult Kéthly Anna antimilitarista beszéde miatt s további szereplésében egyre inkább eltávolodott a radikális baloldaltól. Ezért igen sok támadás érte erről a részről is. 1926 elején maga alakította a Kispolgárok Országos Pártját. A parlamentben állandóan napirenden tartotta a hadikölcsön-valorizáció. a nyugdíjas tisztviselők és a rokkantak anyagi helyzeteitek kérdését. A hadikölcsönök valorizálását a legutolsó költségvetés tárgyalása alkalmával minden tárca tárgyalásánál követelte. Ugyancsak többizben felszólalt a magántisztviselők nyugdijvaiorizációjának tárgyalásakor. Az uj országgyűlésbe a berettyóuj falusi kerület küldötte be egyhangú választással. nagyszigethi Szily Tamás. (Sásd, ep.) Született 1866-ban Pécsváradon, Baranya vármegyében. Róm. kath., gazdasági főtanácsos, ny. főispán, földbirtokos. Középiskoláit Pécsett és Sopronban, a gazdasági akadémiát pedig Magyaróvárott végezte el. Tanulmányainak befejeztével átvette gazdaságának vezetését, majd állattenyésztési felügyelő lett és 1902—1910-ig az Országos Tejgazdasági Felügyelőség élén állott. Mint ilyen, igen sok tej szövetkezetet alakított és szervezett meg. 1910-ben Ba-