1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Szinyei-Merse Jenő dr.

213 ranya vármegye főispánjává nevezték ki. Tisza István távozásakor ő is megvált állásától. Közéleti működése lalatt szerzett érdemeiért több izben tüntették ki. Tulajdonosa a Lipót-rend kiskeresztjének, a II. oszt. német korona-rendnek, a II. oszt. Vöröskeresztnek, a Schaumburg-Lippe házi-rend II. osztályának, stb. Az Országos Mezőgazdasági Kamarának megalakulása óta alelnöke. Tagja a törvényhatósági bizottságnak, elnöke a Baranya vármegyei Gazdasági Egyesületnek, több vállalatnak igazgatósági elnöke s ezenfelül számos egyesületben visel tisztséget. Élénk részt vesz a vármegyei életben és a szövetkezeti mozgalmakban, ő szervezte meg a Pécs-Baranyai Szeszfőző Szövetkezetet, melynek egyúttal elnöke. A nemzetgyűlésen, melybe a sásdi kerület küldötte be egyhangúlag, számos izben szólalt fel. Előadója volt a tejtermékek forgalombahozataláról szóló és a tejtermékek védjeggyel való ellátásáról szóló törvényjavaslatnak. A bor értékesítésének kérdésében is több beszédet mondott. Most régi kerülete választotta meg ismét egyhangúan, egységespárti programmal. Szinyei-Merse Jenő dr. (Hatvan, ep.) 1888-ban született Budapesten. Róm. kath., nős, cs. és kir. kamarás, miniszteri osztálytanácsos. Atyja a Közigazgatási Bíróság tanácselnöke. A középiskolát a budapesti gyakorló főgimnáziumban végezte, majd a Pázmány Péter tudományegyetem jogi és államtudományi fakultásának hallgatója volt és itt szerezte meg 1911-ben a jogtudományi doktori oklevelet. Anyanyelvén kivül a német, francia és tót nyelvet beszéli tökéletesen s megfordult Ausztriában, Olaszországban, Lengyelországban és Galíciában. Állami szolgálatba lépett. 1911-ben mint fogalmazógyakornokot a vallás- és közoktatásügyi minisztérium alapítványi-, jogi- és pénzügyi osztályába osztották be. Ugyanez évben segédfogalmaző, majd 1918-ban miniszteri fogalmazó, 1919-ben pedig miniszteri titkár lett. 1922-ben az alapítványi osztályból a minisztérium elnöki osztályába osztották be, ott mint a személyzeti ügyek előadója s rövidebb ideig mint a minisztérium költségvetési referense működött. 1925-ben gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter személyügyi titkára