1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - piskárosi Szilágyi Lajos dr.

211 talékos huszárzászlós, a cs. és kir. 15. huszárezredben teljesített szolgálatot a román és olasz harctéren. 1920 decemberében szolgabíró, 1921 februárjában pedig vármegyei aljegyző lett. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. A megyaszói kerület választotta meg egységespárti programmal, Forgách Miklós hivatalos jelölttel szemben. Közigazgatási és pénzügyi kérdésekkel kíván foglalkozni. piskárosi Szilágyi Lajos dr. (Berettyóújfalu, pk.) 1882-ben született Berettyóújfalun. Református, nős, cs. és kir. kamarás. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1901ben hadnaggyá nevezték ki. 1902-ben a honvéd felső tiszti tanfolyamra került. Ennek elvégzése után a tudományegyetem jog- és államtudományi fakultását hallgatta s 1909-ben Kolozsvárott doktorrá avatták. 1906-ban főhadnaggyá nevezték ki. 1911-ben a vezérkarhoz osztották be. 1914 elején nyugdíjaztatta magát, s megindította a »KüIügy-Hadügy« cimü katonai hetilapot. A háború kitörésekor reaktiválták s a budapesti honvédkerület vezérkari főnöke lett. Később az Isonzó-fronton harcolt mint zászlóaljparancsnok. A- hadiékitményes III. katonai érdemkereszt és a porosz királyi Johannita-rend tulajdonosa. 1916-ban a berettyóujfalusi választókerület munkapárti programmal képviselővé választotta. A parlamentben többizben felszólalt a magyar hadsereg, a magyar véráldozat, a hadifoglyok, hadirokkantak, özvegyek és árvák érdekében. Igen sok szakcikket irt a katonai lapokban. Egyik szerkesztője volt a »Nagyháboru Írásban és képben« cimü munkának. Több ipari vállalat és pénzintézet igazgatósági tagja, egyik vezető tagja^ a Katonatisztek Országos Szövetségének. Tagja az Országos Kaszinónak, a Magyar Automobil Clubnak, a Magyar Aeró Szövetségnek, a Magyar Külügyi Társaságnak, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának, stb.A Károlyi-forradalom alatt éles hirlapi cikkben kárhoztatta a hadsereg felbomlását, ezért a proletárdiktatúra alatt fogságba vetették. A kommunizmus bukása után résztvett a biharmegyei kisgazdapárt szervezésében. A Tiszántúl részleges felszabadulása után Biharmegye főispán-kormánybiztosa lett. Az első nemzetgyűlésben ugyancsak a berettyóujfalusi kerületet képviselte kisgazdapárti programmal, de később kilépett s ellenzékbe ment át. Az első nemzetgyűlés alatt számos politikai 14*