1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.
A képviselők életrajzi adatai - Rassay Károly dr.
190 lenikormány belügyminisztere lett és Nyíregyháza városa egyhangúlag választotta képviselőjévé. A nemzetgyűlésben különösen a radikális baloldal támadta állandóan az internálótábor kérdése kapcsán, a bombamerényletek miatt a választójogi törvényjavaslat kapcsán, a fővárosi törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatnál a sajtó- és a gyülekezési szabadság kérdésében, végül pedig a frankhamisítás vizsgálatával kapcsolatosan. Nevéhez fűződik a választójogi törvény és a fővárosi törvény kiegészítéséről szóló törvénycikk megalkotása, a rendőrség, az országos tűzoltóság, valamint a dunai életmentés megreformálása. Karcag díszpolgára és számos társadalmi egyesület diszvédnöke, disztagja és tagja. 1926 októberében az elsőosztályu polgári érdemkereszttel tüntették ki. Ugyanez év nyarán, szabadsága alatt súlyos beteg lett s Kolozsvárott nehéz műtéten esett át, amelyből csak október vége felé épült fel. Már betegsége kezdetén lemondott a belügyminiszterségéről, azonban a miniszterelnök azt nem fogadta el, csupán 1926 október 14-én, amikor a frankügy kúriai ítélete kapcsán, amely a kormányt teljesen tisztázta, az egész kormánnyal együtt beadta lemondását. Azóta felépült súlyos betegségéből és a választások alkalmával ismét Nyíregyházán lépett fel, ahol ugyancsak egyhangú választással választották meg országgyűlési képviselővé. Rassay Károly dr. (Szeged II., balp.) 1886-ban született Orsován. Rőm. kath., nős, ügyvéd, nyűg. államtitkár, az »Esti Kurir« cimü napilap alapitója és főszerkesztője. A középiskola elvégzése után a budapesti tudományegyetemen szerezte meg a jogi és államtudományi doktorátust. 1912-ben ügyvédi oklevelet szerzett és Zentán ügyvjédi irodát nyitott. Itt kezdettől fogva élénk részt vett a társadalmi és politikai életben, ugy hogy már 1913-ban beválasztották a városi képviselőtestületbe, nem sokkal később pedig Bácsbodrog vármegye törvényhatósági bizottságába is. 1914-ben felhagyott az ügyvédi gyakorlattal s Budapestre jött. Törvényszéki jegyző lett, pár hónap múlva pedig a Kúriára rendelték be tanácsjegyzőnek, ahol 1915 végéig teljesített szolgálatot. Ekkor berendelték az igazságügyminisztériumba s később felvették