1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - nagykárolyi gróf Károlyi József dr.

137 kat folytatott a kereskedelmi és váltójog köréből, egyetemlegesség a váltójogban« cimmel terjedelmes monográfiát adott ki. Megjelent továbbá »Szabad Egyház a Szabad Államban* cimmel egy református belmissziói értekezése. A nyírbátori kerületben választották meg egységespárti programmal. Választása egyhangú volt. nagykárolyi gróf Károlyi József dr. (Székesfehérvár, kgszp.) 1884-ben született Budapesten. Róm. kath., nős, földbirtokos. A csurgói és sőregi majorátus ura. Néhai Károlyi Gyula gróf és Pálffy Geraldine grófnő, palotahölgy fia, gróf Károlyi Mihály öccse. Jogi tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte. Ezután hosszabb tanulmányútra indult, bejárta egész Európát továbbá Egyiptomot, Délafrikát, Algírt és Tuniszt. 1909-ben hazajött, megszerezte a doktorátust s átvette birtokai kezelését. Azóta vezető szerepet visz Fejérmegye társadalmi életében. Tagja Fehérvárcsurgó község képviselőtestületének, valamint Fejér, Szatmár és Pest vármegye törvényhatósági bizottságának. Elnöke a Fejérmegyei Gazdasági Egyesületnek, valamint számos kultur- és karitatív társadalmi egyesületnek. 1910-ben Nagykárolyban pártonkívüli programmal választották meg képviselővé s nagyobb beszédet mondott a véderő-vitában és az indemnitásnál. 1917-ben Fejér vármegye főispánja lett. 1918ban a forradalom kitörésekor lemondott állásáról és a legagresszívebb ellenfele lett a Károlyi Mihály rezsimnek. Bátyja viselkedéséről táplát elitélő nézetét nyíltan hangoztatta s ezért sokszor zaklatták. Fejér vármegye 1919 február harmadikán tartott törvényhatósági közgyűlése az»ő indítványára egyhangúlag bizalmatlanságot szavazott a Károlyi-kormánynak. Ez volt az első nyilt ellenforradalmi megnyilatkozás. A kommunizmus kitörésekor Bécsbe menekült, majd Pozsonyba és Kassára ment. Itt kapta a kommün bukásának hirét s ekkor hazajött Magyarországra. Az uj kormány megbízásából Székesfehérvár város és Fejér vármegye főispánja lett. Állásáról 1921 október 22-én mondott le, néhai Károly király őrizetbevétele miatt. 1922 február végén követte a száműzött királyt Madeirába s csak a nemzetgyűlési választásokra tért vissza, amikor Székesfehérvárott választották meg pártonkívüli^ legitimista programmal. Rövidesen ismét kiment a királyi családhoz s ott volt