1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - buzini gróf Keglevich Gyula

138 Károly király haláloságyánál is. Károly király halála után ugyancsak hosszú időn át tartózkodott a királyi család környezetében Funchalban, illetve Lequeitóban. 1925 elején visszatért Spanyolországból s beszámolójában szembefordult a puccslegitimistákkal. Résztvett a Magyar Férfiak Szent Korona Szövetségének megalapitásában és annak egyik vezető személyisége. 1926 október 3-án ugyancsak a békés, alkotmányos eszközökkel dolgozó legitimista politika mellett foglalt állást. Az uj országgyűlésbe ismét a székesfehérvári választókerület küldötte be a keresztény gazdasági és szociális párt programmja alapján, Saly Endre szociáldemokrata jelölttel szemben, nagy szótöbbséggel. buzini gróf Keglevich Gyula. (Pétervására, ep.) 1855-ben született Bécsben. Róm. kath., nős, földbirtokos, császár és királyi kamarás, a Vöröskereszt II. osztályú érdemkeresztjének tulajdonosa, Pétervására díszpolgára. Atyja földbirtokos és országgyűlési képviselő volt. Elemi és középiskolai tanulmányát Miskolcon, majd a budapesti piaristáknál végezte. Kora ifjúságától kezdve tevékeny részt vett Heves vármegye társadalmi életében, harminc év óta tagja a vármegye törvényhatósága közigazgatási bizottságának. Rendkívül nagy munkásságot fejtett ki különösen gazdasági téren s jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki a gazdasági szaklapokban. Nevéhez fűződik a Budapesti Ugetőverseny Egyesület megalapitása. Hosszabb tanulmányutakat tett Olasz-, Német és Franciaországban. A régi országgyűlésnek 1905-től 1910-ig, majd 1910-től 1914-ig tagja volt, amikor a pétervásári kerületet képviselte a szabadéivüpárt, illetve a munkapárt programmjávai. A parlamentben főként gazdasági kérdésekkel foglalkozott s tagja volt az összeférhetetlenségi bizottságnak, valamint a földmivelésügyi bizottságnak. 1914-bén Heves vármegye főispánjává nevezték ki s e tisztségét 1918-ig viselte. Több közgazdasági és gazdasági iparvállalat elnöke, illetve igazgatósági tagja. Irodalmi működése a gazdasági szakirodalmon kivül a monográfiára is kiterjed, ő irta meg annakidején Heves vármegye monográfiájának közgazdasági részét. Az uj orrzággyülésbe a pétervásári választókerület küldötte be az egységespárt programmja alapján, Plósz Istvánnal szemben, nagy szótöbbséggel.