1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - inakodi Kálmán Jenő dr. - Kálnoki Bedő Sándor dr.

136 inakodi Kálmán Jenő dr. (Táb, ep.) Ságváron született J875-ben. Református, nős, ügyvéd. Atyja református esperes volt. A tabi járás és Somogy vár­megye közéletében már 25 év óta résztvesz. Ugyancsak élénk szerepet visz a református egyházi életben. Somogy­vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a külső so­mogyi református egyházmegye gondnoka, zsinati képvi­selő, a kaposvári ügyvédi kamarának elnökhelyettese. Meg­fordult a környező államok nagy részében. A második nem­zetgyűlésen (1925) Heinrich Ferenc halála óta a tabi kerü­letet képviselte az egységespárt programmjával. Gyakran szólalt fel általános politikai, igazságügyi és kulturkérdések­ben. Tagja volt a zárszámadási, igazságügyi és naplóbiráló bízottságoknak. A mostani választásokon ugyancsak a tabi választókerületben lépett fel az egységespárt programmjá­val. Ellenjelöltje Turcsányi Egon fajvédő volt. Kálnoki Bedő Sándor dr. (Nyírbátor, ep.) 1877-ben született Székelydályán. Református, nős, ügy­véd, a Nemzeti Hitelintézet ügyvezető alelnöke. Középisko­láit a székelyudvarhelyi református kollégiumban és a csik­somlyói róm. kat. főgimnáziumban végezte. Az egyetem el­végzése után letette az ügyvédi vizsgát. 1914-ben a maros­vásárhelyi ügyvédi kamara elnökévé választotta, 1916-ban pedig a marosvásárhelyi református kollégium az elesett Désy Zoltán helyébe gondnokává tette meg. 1917-ben udvari tanácsossá nevezték ki. Társelnöke volt az Erdélyi Szövet­ségnek, tagja a Református Országos Zsinatnak és előadója a zsinat törvénykezési bizottságának 1902 óta állandó tagja volt a marosvásárhelyi birói és ügyvédi vizsgálóbi­zottságának, a budapestinek pedig ma is tagja. Ugyancsak tagja a királyi kúria ügyvédi tanácsának és annak a kú­riai különbiróságnak, amely a magánalkalmazottak nyugdíj­ügyeiben itél. Számos társadalmi és szakegyesületben igaz­gatósági és választmányi tagságot visel. 1922-ben a romá­nok intranzigens magyar állásfoglalása miatt kiüldözték. Ek­kor Budapestre jött, majd a Nemzeti Hitelintézet ügyvezető alelnöke lett és az intézetet rövid idő alatt felvirágoztatta. Megfordult Németország, Franciaország, Olaszország, Ro­mánia és Ausztria egész területén. Különleges tanulmányo­•

Next

/
Oldalképek
Tartalom