1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Héjj Imre dr.

118 mátus főgimnáziumban végezte. Főiskolai tanulmányait részben a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem, részben a budapesti egyetem jogi fakultásán végezte s az utóbbin avatták jogi- és államtudományi doktorrá. Ügyvédi oklevelet Budapesten szerzett. Azóta gyakorló ügyvéd Kisújszálláson. Mint egyetemi hallgató a kolozsvári, később pedig a budapesti egyetemi körnek elnöke volt. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja. Élénk részt vett a szövetkezeti mozgalmakban és az egyházi ügyek intézésében. A kisújszállási református egyház főgondnoka és egyházmegyei tanácsbiró. A kir. Kúria ügyvédi tanácsának tagja. Számos hírlapi cikkben és előadásban propagálta a szövetkezetek létesítésének szükségességét és a mezőgazdasági többtermelés fontosságát. Az egységespárt megalakulása előtt a kisgazdapártnak volt tagija s a második nemzetgyűlésen a kunhegyest választókerület választotta" meg képviselőjének. Leginkább igazságügyi és közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Többször felszólalt a költségvetési viták során & ezeken kívül a választójogi és felsőházi javaslatok és a frankhamisitasi per parlamenti tárgyalása alkalmával mondott nagyobb beszédeket. Most ismét a kunhegyesi választókerület választotta meg országgyűlési képviselőjévé egyhangúlag. Héjj Imre dr. (Balatonfüred, ep.) 1884-ben született Budapesten. Róm. kath., nős, fővárosi ügyvéd. Középiskoláinak elvégzése után a budapesti tudományegyetemen jogi- és államtudományi doktori diplomát szerzett, majd külföldi tanulmányútra ment és bejárta Németországot, Svájcot és Ausztriát. 1911-ben szerezte meg az ügyvédi oklevelet és azóta ügyvédi gyakorlatot folytat. A világháborúban az orosz és olasz harctéren teljesített szolgálatot. A harctéren az első vonalban tanúsított vitéz magatartásáért a kis ezüst vitézségi érmet és a bronz signum laudist kapta a kardokkal. Az októberi forradalom után 1918 novemberében a harctérről visszatérve, tevékeny részt vett a Földmüvespárt megalakításában és szervezésében. Az akkor nagyon elterjedt »Barázda« c. hetilap munkatársa volt. Az ország minden részében szervező gyűléseken vett részt. Egy ilyen gyűlésen 1919 márc. 18-án Mezőkövesden az ottani vörösök