1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Héjjas Iván

119 halálra Ítélték, sokorópátkai Szabó Istvánnal együtt és csak különös véletlen folytán menekült meg az agyonlövetéstől. Tevékeny része volt az ellenforradalmakban és a Lemberkovits-féle ellenforradalom után menekülni volt kénytelen. Bécsbe, majd Szegedre ment, ahol jegyzője lett a Nemzeti Bizottmánynak, belépett a nemzeti hadseregbe s ott szolgált 1920 februárig. Az Országos Széchenyi Szövetség alapító tagja. Tevékeny részt vett a kisgazdapárt megszervezésében és a gazdasági életben, számos hitelszövetkezet, gazdaszövetkezet és gazdakör alapítása fűződik nevéhez. Főmunkatársa az Uj Barázda cimü politikai napilapnak és a Vasárnap cimü politikai hetilapnak. Az első nemzetgyűlésen a beregszászi kerületet képviselte, kisgazdapárti programmal s nagyobb beszédeket mondott az ingó vagyonváltság, a genfi egyezmény és a szerzői jogról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál, a büntető eljárás egyszerűsítéséről szóló javaslatnak pedig előadója volt. Képviselősége alatt bejárta Bulgáriát, Olaszhont, Dániát. A második nemzetgyűlésbe a balatonfüredi kerület küldötte be egységespárti programmal. Közjogi, közgazdasági és igazságügyi kérdésekkel foglalkozott s a bortermelés válságának megoldása érdekében fejtett ki nagy munkásságot. Mindkét nemzetgyűlésnek jegyzője volt. Most régi kerülete választotta meg 2000 szótöbbséggel országgyűlési képviselőjévé. Héjjas Iván. (Kunszentmiklós, fajv.) 1891-ben született Kecskeméten. Református, nőtlen, földbirtokos. Atyja földbirtokos. Elemi és középiskolái elvégzése után atyja birtokán gazdálkodott, majd a világháború kitörésekor bevonult katonának s végigküzdötte a világháborút. Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért több kitüntetésben részesült. A háború befejezésekor mint tartalékos főhadnagy szerelt le. A Károlyiforradalom alatt s a kommunizmus elején résztvett a kecskemétkörnyéki tanyai nép ellenforradalmi megszervezésében, majd Szegedre menekült. A kommunizmus bukása után, a nemzeti hadsereg bevonulásakor karhatalmi osztagparancsnok lett a Duna—Tisza közén s az e működése kapcsán történt események miatt rendkívül sok támadásban volt része a parlamentben és a sajtóban a bal-