1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - kakasdi Hajós Kálmán dr.

112 szaklapot szerkesztette. E lapnak ma is szerkesztője, továbbá munkatársa a a>Népsza".*á«-nak és a »Szőcializmus« cimü folyóiratnak. A második nemzetgyűlésen Debrecen I. kerületét képviselte. Egyike a legagilisabb szociáldemokrata képviselőknek, felszólalásaival gyakran nagy viharok okozója volt. Az első volt azok között, akiket a nemzetgyűlés elnöke 1924 őszén, az Eskütt-ügy tárgyalása kapcsán, az emlékezetes viharos ülésen, karhatalommal távolított el az ülésteremből, amelynek következménye azután az ellenzéknek hosszabb ideig tartó passzivitása volt. Ugyanakkor 25 ülésről kitiltották. Többizben szóvátette a Somogyi—Baesó-gyükosság ügyét, a frankhamisítás vizsgálatát s az Eskütt-ügy; t. Nagyobb beszédeket mondott a költségvetésekhez, índemnitásokhoz. a választójogi és felsőházi javaslatokhoz. Most lajstromos választás alapján régi kerületét képviseli az országgyűlésben. A főváros északi kerületében mint listavezetőt szintén megválasztották, de helyét átadta Rothenstein Mórnak. kakasdi Hajós Kálmán dr. (Zalabaksa, ep.) 1869-ben született Győrött. Róm. kath., nős, ügyvéd. Atyja ügyvéd, földbirtokos, kir. tanácsos volt Alsólendván. Zalamegyében. Középiskoláit Nagykanizsán, a piaristáknál végezte, majd a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktorátust szerzett. Hosszabb külföldi tanulmányúton volt, melynek során bejárta egész Európát. Az ügyvédi vizsga letétele után 6 évig Alsólendván folytatott ügyvédi gyakorlatot. Tevékeny részt vett ugy Alsólendva város, mint Zalamegye közéletében. Tagja volt ugy a városi képviselőtestületnek, mint Zalamegye törvényhatóságának. Nagyobbarányu közgazdasági tevékenységet fejtett ki, valamint több kulturális intézmény élén állott és nagy szeretettel foglalkozott a vendek kulturális fejlődésének előmozdításával. 1900-ban ügyvédi irodáját a fővárosba tette át, azóta itt folytatott ügyvédi gyakorlatot Ma is tagja Zalamegye törvényhatósági bizottságának, az Országos Kaszinónak, a Tisza István Körnek, a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek. 1910—1918-ig a zalabaksai kerületet képviselte nemzeti munkapárti programmal, a magánjogi 40-es kodifikáló bizottságnak tagja és több igazságügyi törvényjavaslatnak előadója volt. A háború kitörésekor katonai szolgálatra jelentkezett és had-