1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - dabasi Halász Móric dr.

113 rendileg a Vöröskereszthez osztották be. Mint ilyen, a há­ború alatt megfordult Törökországban és Bulgáriában, ahol ugy a török szultánnál, mint a bolgár cárnál látogatást tett. A háboTu alatti katonatiszti fizetését teljes összeg­ben a Vöröskereszttel kezeltette s takarékpénztári betét­könyvét a Gyermekvédő Ligának ajándékozta egy hadi­árva nevelésére. A háború alatt több bel- és külföldi kitüntetésben részesült. 1920-ban nem vállalt mandátumot. Nyiltlevelet intézett a kerületéhez, melyben az 1915. évi IV. törvénycikk és a jogfolytonosság alapján a Fried­rich-kormány által elrendelt választásokat törvényesnek nem ismerte el. 1922-ben, miután az 1915: IV. t.-c. alap­ján kitűzött határidő lejárt, újból fellépett kerületében, mely az egységespárt programmjával újból nagy több­séggel megválasztotta. Elnöke volt a III. biráló-bizottság­nak. Közjogi és közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Az 1926-iki választáson ismét régi kerülete küldötte be az országgyűlésbe nagy szótöbbséggel. Elnöke a mentelmi bizottságnak. dabasi Halász Móric dr. (Alsódabas, ep.) 1879-ben született Alsódabason. Református, nős föld­birtokos. Atyja dabasi Halász Zsigmond kamarás, ország­gyűlési képviselő volt. Középiskoláinak elvégzése után a budapesti egyetem jogi és államtudományi fakultását hall­gatta, majd egy-egy félévet töltött a génuai, párisi, lon­doni és berlini egyetemen. A budapesti egyetemen avat­ták jogi doktorrá. Oroszország kivételével egész Európát bejárta, számos cikke jelent meg a közigazgatási szaklapok­ban és két nagyobb értekezést is irt »A belső államszer­vezkedések tana« (1903) és »A jövő problémái* (1917) címmel. A vármegye szolgálatába lépett, de a forradalom kitörésekor mint főszolgabíró minden nyugdíjjogosultság nélkül kilépett a megye szolgálatából, mert nem akarta letenni az esküt a forradalmi tanácsnak. A kommunizmus alatt szocializálták birtokát, neki pedig menekülnie kel­lett és gazdatisztnek állott be a derékegyházai urada­lomba. Tevékeny részese a gazdasági és közéletnek, szá­mos környékbeli szövetkezet megalapítása fűződik nevé­hez. A második nemzetgyűlésen a lajosmizsei kerületet képviselte egységespárti programmal, tagja volt a közle­8

Next

/
Oldalképek
Tartalom