1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Erődi-Harrach Tihamér dr.
ö vezetése alatt, a budapesti egyetem egyik legkiválóbb intézetévé fejlődött. 1912-ben a Gazdasági Egyesületek megbízásából nagyobb tanulmányt irt a közgazdasági tudományok egyetemi oktatásáról, mire gróf Zichy János kultuszminiszter berendelte a kultuszminisztériumba és megbízta a Közgazdasági Egyetem szervezésének előmunkálataival. 1918 október hónapjában felterjesztették egyetemi tanári kinevezésre, a kinevezés azonban a közben kitört forradalmak miatt elmaradt. A proletárdiktatúra alatt a terroristák elfogták, előbb a Markó-utcai fogházba, majd a gyűjtőfogházba zárták, ahonnan azonban Hollandia külügyi megbízottjának intervenciójára hamarosan elbocsátották. 1919 december hónapjában a budapesti egyetem Közgazdaságtudományi Karának megszervezésekor egyetemi tanárrá nevezték ki. Számos közgazdaságtani, szociálpolitikai és agrárpolitikai monográfiát irt. Mindkét nemzetgyűlésnek tagja volt. Költségvetési beszédeiben kultúrpolitikai, közgazdasági, pénzügyi és szociális kérdésekkel foglalkozott. Az ö javaslatára foglalt egyhangúan állást az egységespárt a pengöérték megállapításakor a 12.5Ö0^as osztószám mellett. A képviselőházija ismét a szalárdi kerület választotta meg egyhangúlag, egységespárti programmal. ERŐDI-HARRACH TIHAMÉR DR. (Tiszaföldvár.) Fiúméban születeti 1885 május 22-én. Ifjabbik fia Krödi-llarrach Béla dr., nyűg. tankerületi főigazgatónak. Középiskoláit Budapesten, egyetemi tanulmányait Budapesten 6s Berlinben végezte el. Emellett a heidelbergi egyetemen közgazdasági előadásokat ha Ugatott. Berlini egyetemi éve alatt tagja volt Liszt büntetőjogi, Brunner és Giercke jogtörténeti szemináriumának. Budapesti egyetemi hallgató korában vezetőszerepet játszol! a Joghallgatókat Segitfl Egyesületben. A jog- éfl állami adományi doktorátust megszerezve, ügyvédi vizsgál telj. Tanulmányai befejezése után birói szolgálatba lépett. Mint joggyakornok Budapesten, majd mint bírósági jegyző Esztergomban, s utóbb Budapesten működött, L915ben kilépett az igazságügyi szolgálatból g azóta Ügyvédi prákszisl folytai és gazdálkodással foglalkozik. A budapesti 87