1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - A kormányzó által élethossziglan kinevezett tagok - Herczeg Ferenc

ve mind gyakrabban találkozni nevével u budapesti napilapokban óe folyóiratokban, különösen a Pesti Hírlapban a Kiss József A Hót-jóben, ahol szívesen látták a fiatal magyar tehetség pompás vidéki históriáit s katonatörténetkeit. Ezek egyike miatt. Versecen lovagias afférja támadt több katonatiszttel, akikkel végül is meg kellett verekednie. Egyik párbaja szerencséi lenül végződött: megsebesítette az ellenfelét, még pedig oly súlyosan, hogy az még a párbaj színhelyén meghalt. Ezért aztán négy heti államfogházra Ítélték s sorsa akkor dőlt el, mikor a rárótt büntetést a váci államfogházban kitöltötte. Ez alatt a négy hét alatt irta meg Fenn és lenn cimü kötetét azzal az elhatározással, hogy abbahagyja a jogászkodást és végképen az irodalomnak szenteli magát, ha regényével sikert arat. A regény megnyerte az Egyetemes Regénytár pályadiját 8 Rákosi Jenő tárcaírónak szerződtette a Budapesti Hírlapihoz Herceg Ferencet, aki ezzel belépeti a magyar irodalom Panibennjába. Bttöl kt'/.dve egymásután jelentek meg nagysikerű. novellái és regényei, 1893-ban pedig első drámája: A uolovai nábob leánya, mellyel a Nemzeti Színháziban páratlan sikert •iraiolt 1894-ben megindította Singer és Wolfner kiadásában Uj Idők cimü folyóiratát, mely sokáig a magyar irodalmi élet legjelentékenyebb tribünje volt s még napjainkban is neve alalt jelenik meg. Irodalmi jelentőségével egyenes arányban nőit szerepe a magyar irói vilálgban is. A Petőfi Társaság 1891ben, a Kisíalinly Társaság 1903-ban rendes tagjává választotta, 1899-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelezötagja lett. Bartók Lajos halála után (1.903) a Petőfi Társaság alelnökévé választotta, 1904-ben pedig öt emelte a Jókai Mór halálával elárvult elnöki székébe. 1910 óta rendes tagja az Akadémiának. Közben 1896-ban szülővárosa szabadelvüpárli programmal országgyűlési képviselőjévé választotta s ettől kezdve rövid megszakítással tagja volt a képviselőháznak egészen az országgyűlés 1918 végén bekövetkezett feloszlatásáig. 1904-ben kisebbségben maradt Versecen, de 1904-ben időközi választáson elnyerte az aradmegyei péeskaj kerület mandátumát s ebben a kerületben választották meg 1905-ben és 1910-ben az általános választásokon is. A Házban csak ritkán szólalt meg, de igen nagy tekintélye volt politikai kérdésekben is, amit különösen Az Újságba — melynek egyik alapitója (1903) s főmunkatársa volt —- és az 1911-ben alapított Magyar Figyelő cimiü irodalmi ós politikai szemléjébe irt éles, metszően gúnyos cikkeinek köszönhetett. Tisza István szűkebb táborához iar522