1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Szervezetek és intézmények által választott tagok - Berzeviczy Albert

kormány megalakulása után, 18'.)") januárjában a képviselőház egyik alelnökévé választotta. 189(5 áprilisában Ferenc József valóságos belső titkos tanácsosainak sorába emelte. Az 189(5 őszén összetilt országgyűlés képviselőháza ismét megválasztotta alelnökévé, méltóságáról azonban 1898 december 7-én a házeínökkel, Szilágyi Dezsővel együtt leköszönt, mert a Bánfi'ykormány ellen folytatott obstrukciónak a házszabályok alkalmazásával véget vetni nem lehetett, házszabályellenes eljárásra pedig sem az elnök, sem az alelnök nem voltak kaphatók. A Ház ugyan újra megválasztotta alelnökévé, ö azonban nem volt hajlandó ezt a tisztséget tovább viselni s most a képviselői padokból s a bizottságokban (a pénzügyi, közoktatásügyi s a magyar-horvát regnikoláris bizottságban), valamint a delegációban fejtett ki széleskörű munkásságot, miglen 1903-ban a király a Tisza-kabinet vallás- és közoktatásügyi miniszterévé nevezte ki. Akkoriban az volt még a szokás, hogy a képviselő, akit miniszterré neveztek ki, uj választásnak vetette alá magát. Ennek a szokásnak természetesen ö is eleget tett s a budapesti józsefvárosi kerület ekkor választotta meg hatodszor képviselőjévé. Kultuszminiszterségének legjelentősebb eredménye a népoktatási törvény módosításáról szóló javaslata volt, mely már a javaslat előkészítésekor sok vitára adott alkalmat. Nagy súlyt helyezett a magyar nyelv eredményesebb oktatására, a tanítóképzés reformjára s a tanitóképesités államosítására is. Mikor Tisza István az ellenzéki koalició nagy választási gyökeimé után megbukott, vele együtt 1905 június 18-án ö is távozott állásából s egy időre teljesen visszavonult a politikai közélettől. Aj szabadelvű párt ekkor, mint emlékezetes, feloszlott Egyrésze Andrássyhoz csatlakozott, másivszét a Lukács László szervezte „Nemzeti Társaskör" tartotta együtt. Ennek lett oszlopos tagja Berzeviczy Albert is. Közéleti pályájának súlypontja most irodalmi és tudományos munkásságára helyeződött át, mely a magyar szellemi élet vezető egyéniségei közé emelte. Esztétikai, műtörténet! és publicisztikai működése elismeréséül a Kisfaludy-Társaság már 1899-ben tagjává választotta. Néhány évre rá (1903-ban) a Magyar Tudományos Akadémia iktatta tagjai sorába. Az előbbi 1904-ben alelnökévé, az utóbbi pedig 1905-ben, Eötvös Lóránd báró Lemondása mán. elnökévé választotta. Irodalmi és tudományos munkássága rendkívül sokoldalú és nagyszabású. Irt útirajzokat, esztétikai, históriai és kultúrtörténeti essaykel és monográfiákat. Valamennyit tömör, szabatos és választékos stilus, éles logika, mély filozófiai érzék, áttekinthetőségre, 471