1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Szervezetek és intézmények által választott tagok - Berzeviczy Albert

nagy összefüggések felkutatására g összefoglaló előadásra való törekvés, mélységes meggyőződést! szabadelvüség s emelkedett szellemű nacionalizmus jellemzi. Főbb munkái: Közművelődésünk és a harmadik egyetem (1894); Az ismeretterjesztés eszközei az iskolán kívül (1897); Itália, útirajzok és tanulmányok (1898, második kiadás 1905-ben, németül L906-ban); Beszédek és tanulmányok (1904); Régi emlékek, 1853—1870 (1907); Beatrix királynő (1908 megjelent franciául — La Iieine Beaitrice d'Aragon — és spanyol nyelven is 1911-ben); A cinquecento festészete, szobrászata és művészi ipara (1908); A tájképfestészet a XVII. században (1910); A természetfeletti elem Shakespeare színmüveiben (1911, megjelent németül - - Das übernatürliche Element in Shakespeares Dramen — és franciául is: Le surnaturel dans le Theairc de Shakespeare) ; Az abszolutizmus kora (Magyarországon (1921—26). Publicisztikai tevékenysége főként a Budapesti Hírláp és a Pester Lloyd hasábjain folyt le. Az utóbbinak mos! is állandó cikkírója. Témák rendszerint a külpolitika köréből meríti. A politikai élettől ezen közben csak ideiglenesen volt távol. Mikor a Wekerle-kormány bukásával az ellenzéki koalíció uralma véget ért 8 a régi 67-es párt maradványaiból alakul! Nemzeti Társaskör újra politikai parttá lett, a szabadelvű tábor régi vezérei között ö is jijra megjeleni a politikai arénában. A páil régi neve helyett az ö indítványára vette fel a „Nemzeti munkapárt" nevet s az 1910 nyarán megtartott álla lános választásokon többségre jutott. Berzeviczy ezúttal Budapest főváros második kerületében kapott mandátumot s a képviselőház megalakulásakor elnökévé választotta. Másfél esztendeig töltöt/te be ezt az akkor rendkívül nehéz tisztet, nagy elődeihez méltó tárgyilagossággal és pártatlansággal, de visz' szalepett, amikor a Justlupárt 1911-ben obstrukciot hirdetett a katonai javaslatok ellen s a pártszenvedélyekkel szemben ö sem tudott boldogulni, holott a Ház minden oldaláról itökéletes bizalommal voltak hozzája. Politikai működése nem szorítkozott csupán a belpolitikára, hanem eltekintve a delegációkban való szereplésétől, kiiterjedl a külpolitikára is, melynek terrénumán különítsen ujabb időben fejt ki fokozott tevékenységet, mióta az Interparlamentáris Unióban, mely ebbeli tevékenységének tulajdonképpeni szintére, a kisebbségi kérdés és a lefegyverzés problémája uralja e testület tanácskozásait. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának 1896 óta — ebben az esztendőben az Unió Budapesten ülésezett — alelnöke s 1920 óta elnöke. 472