1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Bethlen István gróf
dolgozza ki a rekonstrukció tervét, amelynek magában kell foglalnia a Népszövetség és a hitelező államok ellenőrzésére vonaikozó határozatokat is. Bethlen István gróf diplomáciai képességei tehát legyőzték az utolsó elvi akadályt is s a kölcsön ügye most már a megvalósulás stádiumába lépett. A Népszövetség haladéktalanul hozzáfogott az előkészületekhez és megb íz ottai már novem ber 0-án Budapestre érkeztek, hogy itt az ország pénzügyi §3 gazdasági viszonyairól tájékozódást szerezzenek s a rekonstrukció tervét a magyar kormány s a magyar szakemberek részvételével kidolgozzák. Jelentésük alapján a Népszövetség pénzügyi bizottsága Londonban megtartott ülésén (november 80-ánJ a felveendő kölcsön összegét 250 millió aranykoronában állapította meg, elégségesnek tartván ezt az összeget arra, hogy segítségével a magyar állam háztartását két és fél esztendő, tehát öt költségvetési félév alatt, legkésőbb 1926 június 30-ig egyensúlyba jusson. A pénzügyi bizottság egyúttal kimondotta, hogy a Népszövetség tanácsának döntése és a jóvátételi bizottság hozzájárulása után bizottságot küld ki Budapestre, melynek az lesz a feladata, hogy az államháztartás kereteit a rekonstrukciós időszak idejére megállapítsa. A Népszövetség tanácsa december 23-án döntött. Elfogadta a pénzügyi bizottság előterjesztéseit és jóváhagyta a kölcsön dolgában létrejött megegyezéseket, amelyek az úgynevezett II. protokolInmban vannak lefektetve. (Az I. jegyzőkönyv a kölcsön politikai feltételeit tartalmazta. Leglényegesebb része ennek a jegyzőkönyvnek az a megállapítás, hogy Magyarország megerősödését s az újjáépítéssel Járó előnyöket nem fogja felhasználni arra, hogy a trianoni szerződésben vállalt kötelezettségeit, különösen a katonai természetüeket megszegje.) A II. jegyzőkönyvben foglalt főbb irányelvek a következők voltak: 1. Magyarország kötelezi magát arra, hogy a bank jegyinflációt megszünteti s uj jegybankot állit lel; 2. a költségvetés egyensúlyát 1926 június 30-ig helyreállítja; 3. rekonstrukciós kölesönt vesz fel, melynek összege 250 millió aranykorona s amelynek rendeltetése, hogy segélyével a költségvetési hiány fedezhető legyen; a kölcsön fedezetét az állam bizonyos jövedelmei képezik; 1. a kölcsön felhasználása a Né [(szövetség kiküldendö főbiztosának ellenőrzése alá helyeztetik; ő. Magyarország törekedni fog arra, hogy a szomszéd államokkal való viszonyát kielégítően rendezi; 6. kielégíti") megállapodásokra jut külső kötelezettségei, nevezetesen a reparációs fizetések és a reliefhitelek tekintetében, azzal a kikötéssel mindazonáltal, hogy 1926 június 30-ig reparációs fizetéseket nem teljesít, kivéve íbizonyos természeti szolgáltatásokat; a legközelebbi busz éven belül reparációs fizetései évi 10 millió aranykoronát meg nem haladhatnak s a 18
