1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Bethlen István gróf

rekonstrukciós periódusra közvetlenül következő évekbeo erő­ben e határ alatt fognak mozogni. Hogy ez az eredmény, bárha maradtak is kérdések, íimelyeket Bethlen István tökéletesebben és kedvezőbben sze­retett volna megoldani s még ha. a két protokollum, amelyek ekkor még nem voltak aláirva, olyan kötelezettségeket is rótt az országra, amelyeknek teljesítése nem egyedül tőlünk füg­gött: az talán leginkább azokból a szavakból derül ki, amelyeket Hanotaux francia megbízott mondott a népszövetségi tanács záróülésén: „Különös köszönettel tartozunk. — igy mondotta — Magyarország kitűnő miniszterelnökének, aki a felmerült kérdések vizsgálatában mélyenjáró bölcsességről és nagyszerű Ítélőképességről tett tanúságot s bölcs szellemével felébe tudott emelkedni azoknak a nehézségeknek, amelyek az emberi dolgokban természetszerűen lakoznak. Meg vagyok győződve róla, hogy Bethlen István gróf neve hamarosan azok közé fog kerülni, akiket Európa ujjáteremtöi között emleget­nek". Ehhez nem kell hozzáfűzni semmit, talán csak annyit, hogy a kisantant sajtója leplezetlen irigységgel és féltékenység­gel könyvelte el Bethlen szinte emberfeletti eröfeszitéseinek ezt a nagy eredményét. A jegyzökönyveket a Népszövetség magyar albizottsága Londonban tartott ülésezése alatt, amelyen Bethlen és Kállay is részt vettek, 1924 január 19-én elfogadta és jóváhagyta azzal, hogy az ügyet végső döntés céljából a jóvátételi bizottság elé terjeszti. (Az angol király e napon Bethlen Istvánt kihallgatá­son fogadta.) Ennek döntése most már nem is váratott soká magára: a reparációs bizottság február 21-én, ezúttal egyhan­gúan, elhatározta, hogy « magyar állani jövedelmeire bekebele­zett zálogjogát a kölcsönszolgálat idejére felfüggeszti s ugyan­csak egyhangúan elfogadta a Népszövetség rekonstrukciós ter­vezetét is. Március 5-én már Budapesten volt a Népszövetség de­legációja, mely a magyar kormánnyal teljes egyetértésben meg­állapította az állami háztartás kereteit az 1926 június 30-ig ter­jedő időre a miután a protokollumokat a nagyhatalmak képvi­selői már előbb Londonban szignálták, március 14-én a kis­antant képviselői is aláírták azokat. y }fi Néhány napra rá, március 27-én, a kormány a nemzetgyű­lésen már elö is terjesztette rekonstrukciós törvényjavaslatait. a Ezeket, (törvényjavaslat az államháztartás egyensúlyának hely-ii rcállitúsáról, a külföldi kölcsön felvételéről, törvényjavaslat v «* a Nemzeti Bank felállításáról és szabadalmáról, törvényjavas- / lat az államháztartásban mutatkozó hiányoknak belföldi köl­csön segélyével való fedezéséről, törvényjavaslat az Olasz­országgal kötött pénzügyi egyezmény becikkelyezéséről, tör­i 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom