1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Szervezetek és intézmények által választott tagok - Berzeviczy Albert

BERZEVICZY ALBERT Berzevicén, Sáros megyében, 1853 június 7-én születeti. Édesatyja, Berzeviczy Tivadar, Sáros megye alispánja volt. Tanulmányainak befejeztével — Kisszebenben, Lőcsén és Budapesten végezte a gymnáziumot, Kassán és Budapesten a jogot — hosszabb külföldi tanulmányutat telt. Hazatérve, leszolgálta örikénlosi évét s 1877-ben, mint aljegyző, Sáros vármegye szolgálatába lépett. 1880-ban vármegyéje főjegyzője lett. Közben a politika és a jogtörténet tanára is volt az eperjesi jogakadémián. 1881-ben Eperjes város képviselőjévé választotta. A szabadelvüpárt tagja volt s nagy készültségével és fegyelmezett gondolkodásával, különösen a közoktatásügyi és a közigazgatási bizottságban kifejtett széleskörű tevékenységével hamarosan magára vonta a parlamenti körök figyelmét. Még ebben a ciklusban tagja s előadója lett a közösügyi delegációnak, amelyben ezidötöl kezdve évtizedeken ált jelentékeny ezerepet játszott. Az 1884. évi választásokon Eperjesen újra megválasztották. Az uj Háznak jegyzője volt s a válaszfelirati bizottság előadója. Még ugyanez év októberében a király miniszteri tanácsossá nevezte ki a vallás és közoktatásügyi minisztériumba., amelyben Trefort Ágoston rábizta a felső oktatásügy vezetését. Osztálya vezetéséhez Németországban végzett zas tanulmányút után fogott csak hozzá. 1887-ben államtitkár lett s az ez év őszén megtartott általános választásokon — az országgyűlés ciklusai akkor még csak háromévesek voltnk — Lőcse város egyhangúan választotta meg képviselőjévé. Csáky Albin gróf oldalán vett részt az egyházpolitikai javaslatok előkészítésében a a körülöltük lefolyt parlamenti harcokban, amelyek során a szabadelvű álláspont egyik legexponáltabb képviselője volt. Most már a főváros nyolcadik kerületének volt képviselője, mely 1890-töl kezdve 1905-ig hatszor egymás után választotta meg képviselőjévé. Még 1894-ben, a Wekerle-kormány első lemondása és rekonstrukciója alkalmával Csáky Albin gróffal együtt megvált {államtitkári állásától. Munkásságának javarésze most a képviselőházban s a közösügyi delegációban zajlott le s a Bánffy470