1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Bethlen István gróf
krízisen megy keresztül s elfelejtik ezi éppen akkor, amikor a külföldi kölcsön, az egyedüli mentség, újra aktualitást nyer. A párt tomboló éljenzéssel fogadta ezt a beszédet; Gömbös mellett négyen szavaztak, mig a miniszterelnök mellett 7<J jelenlevő párttag nyilatkozott meg. Gömbös erre kilépett a pariból csekélyszánm híveivel egyetemben. Ilyen és ezekhez hasonló, kisebb-nagyobb jelentőségű ellenállásokkal kellett megküzdenie Bethlen Istvánnak, miközben a kölcsön kérdése újra előtérbe nyomult. A kormány ugyanis még június 14-én jegyzéket intézett \s a jóvátételi hatalmakhoz, amelyben arra való tekintettel, hogy a bizottság május 23-án kelt határozata alapján a pénzügyi körök véleménye szerint a tervezett külföldi kölcsön felvétele teljességgel lehetetlen, azt kéri, hogy emiitett határozatát vegye Ujabb megfontolás alá s módositsa olyként, hogy a kölcsön megszerzése lehetségessé váljék. — Mivel közben a kisantant ellenállása a kölcsönakcióval szemben lényegesen enyhült s a kormánynak értesülései voltak arról, hogy a reparációs bizottság nem fog elzárkózni kérelmének teljesítése elöl, a miniszterelnök szeptember elsején Daniváry külügyminiszter és Kállay pénzügyminiszter kíséretében Genfbe utazott, hogy a Népszövetség tanácsülése alkalmából ott összegyülekezett külföldi államférfiakkal megkezdje tanácskozásait a kölcsön tárgyában. Ezúttal sem volt könnyű dolga. Tudta, hogy Magyarország ellenségei nem egykönnyen nyugodnának bele abba, ha Magyarország gyors és teljes sikert érne el, hiszen Ossucki dr., a párisi csehszlovák követ, még a tárgyalások előrehaladott stádiumában is azzal érvelt ellenünk, hogy a kisantant felfogása szerint nem annyira a habom és a békeszerződés, mint inkább a magyar nemzet ,,gondolkodásmódja" az oka a súlyos pénzügyi és gazdasági helyzetnek. Mégis már Benes dr.-ral, a cseh külügyminiszterrel való első találkozása után meg lehetett állapítani, hogy a kisantant a zálogjogok felfüggesztését többé nem fogja ellenezni s ez jelentékeny siker volt. egészen eltekintve attól, hogy ekkor Bethlen és Benes közölt megállapodás jött létre több fontos kérdésben (mini a kölcsönös határátlépés, az állampolgárság s községi Illetőség kérdésében), amelyek megoldása Magyarország érdekében állolt. A miniszterelnök tárgyalt Nincsics jugoszláv külügyminiszterrel és Titulescuval is, aki akkor Románia képviselője volt a Népszövetség tanácsában, s ezeken a tárgyalásokon kialakult kedvezőbb atmoszféra jutott kifejezésre a jóvátételi bizottság október 17-én kelt határozatában is. A bizottság most már kijelentette, hogy kész felfüggeszteni zálogjogait e egyben felszólította a Népszövetséget, hogy az érdekelt hatalmakkal s a magyar kormánnyal egyetértésben t7
