1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Bethlen István gróf

han az elért eredmény messze meghaladta azokat a várakozásokat, amelyekkel Bethlen István útnak indult. Mindenekelőtt megteremtette az eredményes külpolilika első feltételét: személyes érintkezésbe került azokkal a tényezőkkel, amelyek elhatározó súllyal birtak a világpolitikában, azután pedig elérte azt, hogy a magyar pénzügyi problémából világprobléma tett, mely most Bül'ópa fóruma elé került, hogv annak napirendjéről, mint a miniszterelnök az egységespárlhan május 529-éli mondott beszámolójában kijelentette, többé le ne kerüljön addig, aiuig végleges megoldást nem nyert. — És, — mondotta a miniszterelnök tovább; s ez voli az eredmény magva: — Magyarország, mely röviddel ezelőtt még magara hagyottan küzdött az idők viszontagságai ellen, többé nem áll egyedül Európa fórumán. Két nagyhatalom, Anglia és Olaszország, mellettünk foglalt állást, Anglia, mely önzetlenül fáradozik finánciáink rendezésén és Itália, amelynek nincs egyetlen érdeke, amely a mieinkkel ellentétes volna s mely önzetlenségének és nagylelkűségének nagyszerű tanújelét adta akkor, amikor a jóvátételi bizottságban oly indítványt tett, mely nekünk praktikus szempontokból is megfelelt volna. E két nagyhatalom megnyerése Magyarország számára valóban rendkívül értékes eredmény volt g a jövőre jó kilátásokkal kecsegtetett. Bethlen tehát joggal és sikerrel appellálhalott pártjára, amikor ugyanebben a beszédében arra kérte. hogy külső politikája s rekonstrukicós terve érdekekében támogassa öl továbbra is a középül politikájában, amelyei tűzön* vizen keresztül folytai ni akar. E belső konszolidációra irányuló politikája egyre erőteljesebben nyilvánult meg kormányzata, eme időszakában. Tovább is súlyos nehézségekkel kellett azonban megküzdeni, amelyek a nemzetgyűlés konstrukciójában rejlettek és pedig nemcsak az ellenzék sokoldalú tagozottságában, hanem a kormányzó egységespárt konglommerálumszerü összetételében és egyes frakcióinak talzott ambícióiban is. Különösen a kisgazdafrakció elégedetlenségei adlak sok gondot a miniszterelnöknek. Egy izben Kállay pénzügyminiszter adóvalorizációs javaslala miatt (aug. 1-én) a helyzet annyira elmérgesedett, hogy Bethlen kijelentette, hogy azonnal levonja a konzekvenciákat, ha pártja öt az adókérdésben cserbenhagyja. Ez hatott, A rákövetkező napon Gömbös csinált frontot, bizalmatlanságot inditványozva. Bethlen István az ö követeléseire azt válaszolta, hogy nem hajlandó programmszerü politikájától eltérni, kivált akkor nem, amikor soLm elfelejtik, hogy a magyar állam a képzelhető legsúlyosabb Ití